Emeljük fel szavunkat minden üldözöttért!

Ferenc pápa: ma több keresztény válik vértanúvá, mint a római császárok idején

 

Senki sem csodálkozhat azon, hogy a pápa és a keresztények idén húsvétkor az üldözött keresztényekért való imádság szellemében ünnepeltek.

Egy ideig úgy tűnt, hogy miközben különféle embercsoportok, szervezetek, sőt kormányok is – köztük az elsők között a magyar kormány – felemelik szavukat a keresztényüldözés, a szélsőséges terrorista csoportok szörnyűséges tettei ellen (képünkön kopt keresztények tiltakoznak a februári líbiai mészárlás után Washingtonban), szinte észre sem veszi a világ, hogy mind nagyobb mértékben lesznek áldozattá a keresztények.

„Oly egyszerűen, mint a pacsirták”

„Krisztusnak igaza volt, Ferenc testvér, mikor azt mondta, hogy

a mennyek országa bennünk van.

Nincs éhség, nincs szomjúság

és nincsen balsors.

Egyetlen dolog létezik:

az emberi szív!

                                          Nikosz Kazantzakisz

 

Assisi Szent Ferenc alakja a filmeken „Személyiségének bűvköre megérintette és elkápráztatta mindazokat – akár katolikusok, akár protestánsok, más vallásúak vagy hitetlenek voltak –, akik róla és működéséről beszéltek vagy írtak… És mégis: Szent Ferenc egyszerű, jól ismert, oly sokszor lefestett és megidézett alakja eltűnik a középkori történetírás egyik legbonyolultabb és legvitatottabb kérdése mögött. (…) Szent Ferenc körül igen hamar kialakult egy olyan irodalom, amelyben legenda és történelem, fikció és realitás, költészet és valóság szétválaszthatatlanul fonódik össze.”

A múltnak élő öröksége

Ország Lili és Bálint Endre művei a Biblia Múzeumban

 

Ország Lili és Bálint Endre barátságának állít emléket a budapesti Biblia Múzeum tárlata, mely április 10-éig tekinthető meg. A XX. század két meghatározó, egyéni hangú festőegyénisége alkotásain keresztül vall csendről, vívódásról, istenkeresésről, az ősi hagyományhoz való viszonyukról, amire a tárlat címe is utal: „Meg van írva”.

A két művészgéniusz munkái az elmúlt években külön-külön nagyobb önálló kiállításon is megismerhetők voltak. A mostani tárlat alkalmat teremt arra, hogy felkeltse az érdeklődést a két festő szoros barátsága iránt. Barátságuk nemcsak személyes kapcsolatukban mutatkozott meg, hanem egymás segítésében, abban, hogy művészi kiteljesedésük megvalósulhasson. Mindketten a magyarországi zsidó művészet kiemelkedő alkotói, akik a keresztény ikonográfiai hagyományt is ihletetten használták fel munkásságukban. A kiállítás anyagát a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Vasilescu Gyűjteményéből válogatták, és ezt magángyűjteményekből kapott alkotásokkal egészítették ki a tárlat rendezői.

Kívül a körön

Gondolattöredékek A Rajna kincséről

 

Elkezdődött… – nyolc év elteltével ismét kerekedőben a Ring, Richard Wagner tetralógiája az Operaházban. Idén A Rajna kincse, jövőre A walkür… A nibelung gyűrűje színpadra állításával ezúttal M. Tóth Géza animációs rendezőt bízták meg, aki magától értetődően filmes eszközöket használt fel a kényes igényű mítoszfolyam képi újrafogalmazásához. A világdrámát bevezető „előeste”, A Rajna kincse varázslatos történésekkel teli cselekménye márpedig bőven ad megoldanivalót a rendezőnek. Az M. Tóth-féle látványszínház leghangsúlyosabb eleme a darab egészét átfogó, két és fél órányi, két pontból, szemből és hátulról vetített – olykor majdnem 3Ds hatású – filmes „közeg”. E mindig mozgóalakuló „virtuális térben”, emelkedősüllyedő, jelzésszerű díszletek között járnak-kelnek a harsány jelmezekbe öltöztetett szereplők.

Van ott valaki?

Szem nem látta, fül nem hallotta… Pál apostol szavai keresgélnek bennem, az eljövendő országról, melyet Isten azoknak készített, akik szeretik őt. Szem nem látta, fül nem hallotta… Mi van mindazon túl, amit érzékelnünk adatott? Van-e bármi? Érzékeinkbe zárva mindegyre várnánk a bizonyosságot, hogy a sötétben is lássunk, a csöndben is halljunk: van ott valaki? De csak a tapogatózás marad.

Amerika visszainteget

Ferenczi György nem az a nyugis típus: együttesével az ország klubszínpadain túl saját zenéjének határait is rendületlenül újrajárja. Szüntelen útkeresésének legújabb állomása, a tavaly év végén megjelent Rackák menni Amerika című nagylemez csak annak meglepetés, aki épp most kezdi megízlelni az életművet.

2015.04.05-12.

Összevont húsvéti számunkban olvashatják Erdő Péter bíboros ünnepi gondolatit. A föltámadás folyamatban van címmel interjút készítettünk a nemrég alapított Hajdúdorogi Metropólia élére kinevezett Kocsis Fülöp érsekkel. A számos ünnepi cikk között találnak riportot egy tizenhárom gyermekkel megáldott családról, egy hajléktalan férfiról, aki újrakezdte az életét, valamint a Tiszaújfalun élő Szent Benedek Leányai szerzetesközösségről.

Húsvét öröme

Miután a szeretett Mester a kereszten kilehelte lelkét, testét egy közeli sziklasírba tették. A férfiak számára ekkorra már minden elveszett. Az asszonyokra maradt a gyász, és a halott testének balzsamozása. A sírtól odalátni a közeli Golgotához. A kivégzés emlékeitől még remeg a lábuk, de mennek a kenettel, a gyolccsal és a vízzel… Később a földrengés érzése és robaja, az elhengerített kő és az üres sír látványa miatti megdöbbenést az angyal nyugodt szava enyhítette bennük: „Ne féljetek! Tudom, hogy ti Jézust keresitek, akit keresztre feszítettek. Nincs itt. Feltámadt, ahogy előre megmondta.”