Találkozás Kovácsné Ékes Edit kaposvári művésztanárral

Erdők, mezők virágait gyűjtötte csokorba, hogy megfesse képein, s ecsete nyomán új életre kelt a somogyi táj. Szelíd dombok lankáin időzött sokáig a szeme, és megörökítette az utca emberét is; munkába igyekvők hada, csetlő-botló gyereküket sétáltató szülők, vagy éppen egymásba font kézzel andalgó szerelmesek néztek vissza az akvarellekről. Kisvárosi mediterrán hangulat uralkodik egy-egy alkotásán, hirtelen feltörő érzések-gondolatok kavalkádja röpíti át a szemlélődő-kereső személyt a művészet merész vagy éppen visszafogott tónusokkal tarkított, olykor idilli világába. De helyet követel magának a csend is; a megmerítkezés kegyelme: Istenben, természetben, családtagok, barátok tekintetében.

A jelenlét örömének megélése nem megy oly könnyen mindenkinek. Kovácsné Ékes Edit kaposvári festőművésznek sem ment addig, míg ki nem derült, tumort találtak a szervezetében. A Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium és Általános Iskola művésztanára a próbatételek során személyes sorsán keresztül tapasztalta meg, milyen könnyű beszélni Istenről, ám sokkal nehezebb beszélgetni vele…

Beszélgetés Horváth Márton Leventével

Horváth Márton Levente zeneszerző és orgonaművész Missa in omnem terram című miséje tavaly ősszel csendült fel a Művészetek Palotájában. A mindössze harmincegy esztendős művész doktori záróhangversenyének egyik méltó és fő darabjaként hallhatta a közönség a művet, amelynek bemutatása szolgáltatta találkozásunkhoz az apropót. Beszélgetésünk során azonban messze elkalandoztunk olyan témák felé is, amelyek a kortárs zene jelenlegi irányait, a zenészek felelősségét, a múlt és jelen kapcsolatát, a komolyzene és a könnyűzene viszonyát érintették. Egy sok mindenre nyitott muzsikus, aki egyébként kétgyermekes apuka, művészi hitvallását is megismerhetjük.

Károlyi András képei között

Károlyi András festő- és grafikusművész kiállítása nyílt meg a rákosszentmihályi plébánia közösségi termében március 21-én. Károlyi András szoborfestéssel is foglalkozik, s mint maga mondja: „Van, aki költőként is említ.” A festmények és a grafikák tematikája kapcsolódik a nagyböjthöz, húsvét misztériumához. Szikora József, a Katolikus Rádió főszerkesztője megnyitójában kiemelte: „Károlyi András lerajzolja, megfesti, megszínezi, fekete-fehéríti ezt a nem könnyűt… Az ember erőfeszítését rajzolja, hogy jó és egyre jobb legyen.” Aztán a képek grafikai világáról ezt mondta: „Első pillantásra zsúfoltság, kusza összevisszaság. A figyelmes, türelmes szemlélő számára aztán egységgé szelídül a kuszaság, szépséggé a riadalom… világtartó korpuszok, sorskerék, létra, riadt és riasztó arcok, szelíd arcok, keskeny ujjak, szemvonzó idomok.”

Interjú László Dániel festőművésszel

A budapest-külső-ferencvárosi Szent Kereszt-plébánián februárban örömteli eseményre került sor. Bíró László tábori püspök megáldotta azt a nagyméretű, új faliképet, amely László Dániel festőművész munkája. Az alkotóval a mű létrejöttének kulisszatitkairól beszélgettünk.

– Hogy kerül napjainkban egy régi templomba új festmény?

– Ha egy templomnak Szent Kereszt a titulusa, akkor értelemszerűen fő helyet kell biztosítani a Golgota-ábrázolásnak. Még a hatvanas években meg is festette ezt a témát Dienes Jenő. Ez az enyves festékkel készült kép már nagyon rossz állapotban volt. Mivel restaurálni már nem lehetett, ezért került új festmény a helyére. Előtte persze az eredeti képet a további állagromlás elkerülése érdekében konzerváltuk.

Világjelenségek

A Kínai negyed című remekbe szabott Polański-film a XX. század harmincas éveiben játszódik Los Angelesben. Egyik fontos szereplője a víz- és energiaügyi hivatal nagy hatalmú vezetője, aki meghatározó szerepet játszott annak eldöntésében, hogy a rendkívül száraz években kinek, melyik gyümölcstermelő farmernek jusson több víz a Sziklás-hegységben megépített tárolókból. Akkoriban nemcsak a nyár, hanem a telek is szárazak voltak, nem esett elég hó a hegyekben, ezért nyárra nem tudtak feltöltődni a tárolók. A vízmegosztás óriási gondot jelentett, s nehezítette mindezt a kor alvilági szereplőinek közbelépése is. Napjainkban az alvilág remélhetőleg már nem játszik nagy szerepet e tárgykörben, de a szárazság egyre inkább igen. Történeti ökológiai ismeretekkel is megerősített, egybehangzó kutatói vélemények szerint az elmúlt ezer év legszárazabb időszaka pusztít Kaliforniában: az országból szinte eltűnt a víz. Több kutató hangsúlyozza, hogy ez a jelenség már szélsőségesebb annál, hogy pusztán a természetes éghajlati ingadozás megnyilvánulásaként tekinthessünk rá, sokkal inkább a globális felmelegedés egyik regionális kísérőkövetkezménye lehet.

A kereszténység megvilágításának esélyei korunkban

A közelmúltban egy jeles katolikus szociológus arra kapott felkérést, hogy nyilvános beszélgetést folytasson napjaink egyik legtekintélyesebb katolikus filozófusával. A több órán át zajló – természetesen hallatlanul sokféle kérdést érintő – eszmecsere végén a társadalomtudós szűkebb körben megjegyezte, hogy nehezen elfogadható számára az a probléma, amely a legjobban aggasztotta a filozófust. Míg őt ugyanis a kereszténység globális helyzete, az egyes kontinenseken folyamatosan alakuló-változó jelenléte, modern önértelmezése, a többi valláshoz fűződő viszonya és jövőjének legalapvetőbb kérdései foglalkoztatták, addig az igen tiszteletreméltó életművet alkotó, idős filozófus számára az okozta a legfőbb gondot, hogy miért lehetnek lányok is ministránsok a szentmisén.

„A keresztény hit nem csupán homályos filozófia, hanem szakadatlan kihívás”, mely azt is jelenti, hogy „folyamatosan gondolkodjunk, miként hat a keresztény tanítás a közéletre”. Rowan Williams volt canterburyi érsek A hit szerepe a mai világban című könyvében számos olyan tanulmányt olvashatunk, mely ennek a gondolkodásnak a gyümölcse. A Bencés Kiadó Napjaink teológiája című sorozatában megjelent kötet majd harminc írása közül kettőt kiválasztva igyekszünk rámutatni arra, hogy az anglikán teológus felvetései megfontolásra érdemesek.