Örökfogadalom. De mit hordoz a kifejezés abban a korban, amikor oly könnyen mondjuk ki a szavakat, bármi elhangozhat következmények nélkül, majd annak az ellenkezője is, és ha valaki nem tartja meg adott szavát, sokan már a vállukat se rándítják: „Ugyan, csak mondta!” Márianosztra, március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony. A pálos templomban gyülekeznek az emberek. Szelíd köszöntések, bólintások, ünnepélyes hangulat. Azt közvetítik: aki eljött ide, magában hordozza a szó szép súlyát: örökfogadalom.

Krisztus szenvedéstörténetét elevenítették fel március 28-án, a virágvasárnapot megelőző szombat délután Budapesten. A Regnum Christi Apostoli Mozgalom kezdeményezte keresztút imádkozó menetét Erdő Péter bíboros vezette az Andrássy úton. Az egyes állomásokon a megszentelt élet évéhez kapcsolódva a szerzetesközösségek képviselői tartottak elmélkedést Jézus szenvedéséről. A keresztutat Erdő Péter bíboros főpapi áldása zárta, majd a zarándokok szentmisén vettek részt a Hősök terén felállított szabadtéri oltárnál.

A jézusi egyenlőségelv szerint jogos szabadságunkat egyedül a másik ember szabadsága és méltósága korlátozhatja.

Jézus szeretettana egyszerre formabontó és formatartó; törvényszegő és törvénytartó; hagyománytörő és hagyományőrző, az új és a régi csodálatos ötvözete.

Jézus szeretettana a törvény jézusi beteljesítése, amelyből elvenni sem, és amelyhez hozzáadni sem szabad.

Megnyitották a Kaszap István-emlékévet március 25-én, Székesfehérváron. Az emlékévet Kaszap István hitvalló kispap születésének századik és halálának nyolcvanadik évfordulójára készülve hirdették meg az egyházmegyében. Az ünnepélyes megnyitón Spányi Antal megyés püspök mutatott be szentmisét.

Ismét meghirdették a templomokban a tartósélelmiszer-gyűjtést, így a karitász húsvétra ajándékcsomagokat készíthetett a rászorulóknak. Az összegyűlt több mint száznyolcvan tonna élelmiszerből országosan több mint huszonkétezer család kaphat. A templomokba érkező adományokból a plébániák önkéntesei állítanak össze csomagokat a nehéz körülmények között élők számára.

Sokszor hangzik el húsvéti beszédekben a tavaszi újjászületés hasonlata. Ám e hasonlatból az a tévedés is következhet, hogy Krisztus feltámadása és egyáltalán a feltámadás nem egyéb, mint földi életünk újjászületése, folytatása. Mit jelent valójában a feltámadás?

Lélekkel kell közelíteni a csodához

A máriapócsi kegyhely háromszázadik évfordulójára emlékeznek idén a görögkatolikusok. Ebből az alkalomból a Hajdúdorogi egyházmegye emlékévet hirdetett. Kocsis Fülöp görögkatolikus metropolitával – éppen ezekben a napokban alapította Ferenc pápa a metropóliát Magyarországon Debrecen székhellyel, amelynek élére Kocsis Fülöp püspököt nevezte ki – az ünnepi évről és húsvét életünkre gyakorolt hatásáról beszélgettünk.

– Mi történt az ezerhétszázas évek elején Máriapócson, s milyen előzményei voltak ennek?

– Pócs – akkoriban még így nevezték – háromszáz évvel ezelőtt vált kegyhellyé, azt követően, hogy 1715. augusztus 1-jén második alkalommal is könnyezett a Mária-ikon. Az első könnyezést 1696 novemberében jegyezték fel. A képet néhány hónappal később I. Lipót császár Bécsbe vitette, miután az esperes, a püspöki helynök és a kiküldött katonai személyek kivizsgálták az esetet, s megállapították a csodát. Ekkoriban még nem terjedt el a nép körében a kép tisztelete, a hozzá való zarándoklat. Később másolat került az eredeti ikon helyére.

Pócs pedig tovább élte a maga egyszerű életét. Visszakövetelték ugyan a képet – még II. Rákóczi Ferenc is közbenjárt –, de minden igyekezetük hasztalan volt. Majd 1715. augusztus 1-jén megtörtént a második csoda, egy másik képpel, a másolattal. Ez is jelzi, hogy nem maga a fatábla, a megfestett ikon adott csodát, hanem a hely. Az Istenszülő a helyet, és tegyük hozzá, a népet választotta ki. Ettől kezdve indultak meg a zarándoklatok Pócsra, s vette fel a település a Máriapócs nevet.