Üldözők és üldözöttek a damaszkuszi úton

Major Balázs arabista-régész Szíriáról és a menekültekről – „A szíriai munkánk folytatását mindenekelőtt morális kötelességnek tartom. Közel húsz éve érkeztem először ebbe az országba, ahol tanulmányaim egy részét végeztem, és ahol 2000-ben elindítottuk a Szíriai–Magyar Régészeti Missziót. Ha a boldog békeidőkben ott voltunk, ki kell tartanunk a barátaink, kinti kollegáink és szíriai hallgatóink mellett a nehézségek idején is” – mondja a szíriai Margat váránál folyó – az országban dúló polgárháború miatt jócskán lelassult – munkálatokról Major Balázs régész, aki szíriai és iraki kurdisztáni kutatási programja okán rendszeresen visszajár a térségbe. Abban maradtunk, hogy a projektek újabb fázisairól következő hazatérése után szólunk részletesebben. Most adta magát az aktuális fő téma: „második hazájáról”, a közel-keleti harcokról és a kialakult migránshelyzetről kérdeztem.

A Vizsolyi Biblia jubileumai

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fekvő Vizsoly a XVI. századi magyar nyelv páratlan dokumentumának, a Vizsolyi Biblia kinyomtatásának helyszíne. Ez a könyv a legrégibb fennmaradt és ma is használt, teljes szövegű, magyar nyelvre lefordított Szentírás. A fordítást és a nyomtatást szívügyének tekintette és bőkezű adománnyal segítette Rákóczi Zsigmond, a település ura, a későbbi erdélyi fejedelem. A főúr ezzel a tettével megalapozta a Rákóczi-család bibliaszeretetét, és a magyar kultúra támogatásával példaként szolgált a későbbi generációk számára.

A Biblia üzenete: Meglátni őt a szenvedésben is

Az evangéliumi elbeszélés (Mk 10,46–52) sok eleme azt mutatja, hogy egy konkrét eset elmondásáról van szó, amelynek számos részletére egészen pontosan emlékeztek az ősegyházban, ahol az elbeszélést továbbadták, amíg az evangélium írott szövegébe bele nem került. Ritka dolog, hogy a hagyomány megőrzi egy-egy meggyógyított ember nevét, itt azonban pontosan halljuk a vak nevét (Bartimeus – arámiul: Bar Tim’ai). Ez valószínűleg azt jelzi, hogy a vak Jézus tanítványa lett, az őskeresztény közösség tagja, akit jól ismertek. A „rabbúni” megszólítás (a rabbi – Uram – szó teljesebb, hangsúlyosabb formája: nagyuram, kegyes uram) szintén jele a hagyománynak.

Csúcstámadás

Hollywood ravasz játékos: nagyon is jól tudja, hogy a bennünk lakó naiv kisgyerek csillapíthatatlanul vágyik felemelkedésmesékre. Így ha majd az utolsó tévés tehetségkutató díszleteit is elpakolják, a gyöngyvásznon akkor sem fog megkopni a kisember (ön)megváltásának zsánere – amely természetesen tovább fűszerezhető az aktuális trendnek megfelelő műfajelemekkel. Most épp a rögrealizmus és a látványorientáltság varázsitala hódít, melyekből két filmünk, a hazánkban nemrég bemutatott Everest és Mélyütés is jókora kanállal merít, rendezőik azonban szerencsére nem elégedtek meg a lecke puszta felmondásával. Baltasar Kormákur és Antoine Fuqua ugyanis egyaránt a színészválasztástól remélték filmjük sikerét, ám míg előbbi egy egész csapatot mozgat, utóbbi egyetlen középponti hősre fókuszál.

„A család: férfi és nő”

Olaszországi egyesületek egy csoportja egy egész Európára vonatkozó petíciót készül benyújtani a strasbourgi Európai Parlamentnek, hogy az összes tagállamára nézve ismerje el a család egyetlen formájaként a férfi és nő természetes kapcsolatát. Simone Pillon a „megvédjük a gyermekeinket,” szervezet elnöke, aki egyike a kezdeményezés elindítóinak úgy fogalmazott, hogy nagy a különbség a különböző országokban bevezetett … Olvass tovább

Mintha látnám ballonkabátban…

Önkéntes ápolónőként hősi halált halt az 1956-os forradalomban – Egy kedves arcú, szép fiatal lány néz ránk erről a kissé homályos fényképről. Magyar Katalin tizenhat éves volt 1956-ban, láthatóan tele reményekkel, fiatalos nyíltsággal. A budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnázium tanulója volt, úgy élt, mint a legtöbb diáklány, egészen addig, amíg egy orosz harckocsi géppuskása a pesti utcán orvul le nem lőtte. A magyar forradalom és szabadságharc egyik legendás hőse volt. A belvárosi harcokban áldozta fel életét a forradalom utolsó napjaiban.

„elmennek a harangok”

A magyar nyelv nyomában egy moldvai csángó faluban – Hatalmas port ver fel a kisbusz, amikor végigszáguld a falu kavicsos-poros „főutcáján”. Esteledik. A falubeliek már hazafelé tartanak. Egy ember útnak indítja a tehenét, az már magától hazamegy. Egy meseszép szőke lány az ökröt vezeti, az ökör a szekeret húzza, a szekéren az anyja, a nagyanyja és a kistestvére ül, mellettük a szerszámjaik pihennek. Mára véget ért a munka. „Szóljatok a gyerekeknek, hogy holnap jöjjenek!” – mondja az egyikünk. „Nem is kell azokat hívni! Mikor meglátnak tikteket, mikor eljön az a kocsi, már tudják, mi lesz” – válaszolja legyintve egy fiatalasszony. A káposztásmegyeri Szentháromság-plébánia karitászcsoportjával Csángóföldön, Moldva legkeletibb csángó településén, a Bákó megyei Magyarfaluban járunk.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.