A jászol ökre és szamara

A betlehemeknek s az első karácsonyéjszakát ábrázoló képeknek hagyományos alakja az ökör és a szamár. Ismerősként köszöntjük őket, nemcsak azért, mert megszoktuk, hogy ott vannak a kis Jézus közelében, hanem azért is, mert valóban odaillenek a jászol mellé. Mégsem árt tudnunk, hogy az evangélium karácsonyi beszámolójában kifejezetten nem esik szó róluk. A Biblia íróinak nem szokása, hogy egy-egy esemény színhelyét pontosan leírják, figyelmük rendesen csak a lényeges szereplőkre irányul. Jézus születéséről is csak ennyit ír Szent Lukács: „Mária megszülte elsőszülött fiát, bepólyálta és jászolba fektette, mert nem jutott nekik hely a szálláson” (2,7).

Madárének

Kitől való ez az idézet? – kérdeztem a magyarfüzetem fölé hajolva.
− A családi szállóigére gondolsz? Gárdonyitól – felelte anyám, majd kivette a pogácsákat a sütőből, és a forró tepsit a platnira tette. Sosem értettem, hogy nem égeti meg a kezét konyharuha nélkül.
− Ha meghűlt, egyetek belőle. − Azzal magára terítette gyapjúszvetterét, és kiment a kertbe. Tavasztól az első fagyokig mindig ott talált rá az este.

Égi küldött a küszöbön…

Karácsonyi léleknyitogató Jókai Annával – Jókai Anna szerint annak a nemzetnek, amelyiket számos megpróbáltatás ért, nagyobb a küldetése is, ugyanakkor több kegyelemben részesül. A Kossuth-nagydíjas írót, a nemzet művészét a magunkba nézés dilemmái, az irgalmasság cselekedetei mellett az ünnepvárás, a karácsony misztériumáról, valamint már elkezdett, Átvilágítás című memoárkötetéről kérdeztük.

A karácsonyfa és jelképei

Ma már el sem tudjuk képzelni nélküle az ünnepet, pedig – bár eredete, szimbolikája régre nyúlik vissza – a karácsonyfa állítás az egyik legfiatalabb karácsonyi szokásunk. Mai formájában Európa-szerte, így hazánkban is, illetve a tengerentúlon csak a XIX. század folyamán terjedt el széles körben.

Nomadelfia – ahol a testvériség a törvény

Az idei év októberében, a Vatikánban tartott püspöki szinódus utolsó napjaiban a Szent Péter-bazilikához vezető úton, az Auditorium Con­ci­lia­zio­ne előadóteremben No­ma­delfia lakói mutattak be egy musicalt I ragazzi di don Zeno (Don Zeno fiai) címmel. A szinódus témája a család helyzete volt, az előadás pedig egy olyan pap kezdeményezéséről szólt, aki 1948-ban elhagyott, árva gyerekekből Nomadelfia néven hozott létre egy közösséget, amely ma is működik az olaszországi Grosseto városa közelében. Az irgalmasság rendkívüli szentéve kezdetén érdemes megismerni Don Zenót és árva gyermekeinek közösségét, amely sok tekintetben hasonlít Böjte Csaba ferences atya erdélyi kezdeményezéséhez.

Összekötő harmóniák

Beszélgetés Szathmáry Melindával, az Eclectica együttes vezetőjével – Sejtelmes mítoszok, hatalmas sziklák, a szikláknak csapódó óceán, és egy nép, amely évszázadokon át vágyakozott a függetlenségre. Ez Írország, amelynek lakói azoktól a keltáktól eredeztetik magukat, akik hárfájuk hangjával még az ellenséget is elvarázsolták. Legalább­is a mondák szerint. A zene és az ének hatalma, amely egy nép megmaradásának biztosítéka is, olyannyira fontos az írek számára, hogy országuk címerében is e húros hangszer látható. A hazánkban egyre népszerűbb hangzásvilágra Szathmáry Melinda énekes-gitáros még fiatal lányként figyelt fel a kilencvenes évek elején. Akkor még nem sejtette, hogy az ír gyökerű dallamok továbbgondolója lesz. Eclectica nevű zenekarával már másfél évtizede elegyíti az ír dallamkincset első­sorban a magyar és moldvai csángó népzenével. A formáció legújabb lemeze karácsonykor jelenik meg. Melindával, aki az együttes vezetője is, ebből az alkalomból beszélgettünk.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.