Mégis mit várjon az ember egy olyan filmtől, aminek a kezdő jelenetében a kötélről nemrég levágott öngyilkos egyszer csak feláll, és bizonytalan léptekkel elsétál a helyszínelők orra elől? Darabolós horrort? Misztikus thrillert? Malgorzata Szumowska lengyel rendező Test (Cialo) című filmje ebből is, abból is átemel egy-egy elemet, legfőképpen mégis egy rendhagyó családterápiáról mesél, megragadó empátiával és kuncogó humorral.
Az Osztrák–Magyar Monarchia területén, a mai Bosznia-Hercegovinában született 1896-ban. Családja liberális gondolkodású volt. Soknemzetiségű, sokvallású környezetben járt iskolába a szülővárosában, Banja Lukában. Érettségi után rövid ideig katonai akadémiára járt Bécsújhelyen, de néhány hónap múlva beiratkozott a Bécsi Egyetemre. 1915-ben behívták katonai szolgálatra, majd az olasz frontra vezényelték.
Görögkatolikus egyházunkban ősi időktől fogva megőriztük azt a rendet, hogy a húsvét utáni negyvenedik napon ünnepeljük az Úr Jézus mennybemenetelének ünnepét. Valóban ősi rendet őrzünk, mert Szent Lukács beszámolójára alapozunk: Jézus „negyven napon át ismételten megjelent nekik, és beszélt az Isten országáról” (ApCsel 1,3), majd „a szemük láttára fölemelkedett, és felhő takarta el szemük elől” (1,9). Egyházunk ebben az üdvtörténeti eseményben sem tud – sőt nem is akar – elszakadni az irgalmasság gondolatától. Az egyik liturgikus ének egyrészt irgalmasként köszönti Jézust, másrészt pedig dicsőíti a mennybemenetelét: „dicsőség, Irgalomteljes, a te mennybemenetelednek”.
A szentmise elejétől a végéig történés, párbeszéd. Mint minden párbeszédben, itt is vannak lényegesebb pillanatok. A szentmise két fő részének, az ige liturgiájának és az áldozat liturgiájának is megvannak a maga csúcspontjai, amelyek fókuszáltabb figyelmet, odaadást kívánnak tőlünk.
Együtt az úton az ifjúsággal. Válasz Isten hívására a digitális és multimédiás világban – ezzel a címmel tartották meg az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa egyetemi és ifjúságpasztorációért felelős püspökeinek és országos referenseinek találkozóját április 27. és 29. között a szegedi Gál Ferenc Főiskolán.
Az egyetemi és ifjúsági pasztorációval foglalkozó ülésszakon huszonhat országból közel hatvan nemzeti felelős vett részt. A tanácskozás a jövő év tavaszán tartandó barcelonai európai szimpóziumot előkészítő munkafolyamat része volt. Idén március 1. és 4. között Máltán rendezték meg a kateketikai felelősök találkozóját. Ennek folytatásaként a szegedi program az előkészületi munkafolyamat második állomása volt.
„Nem időzítettem a megjelenést az évfordulóra” – mondta Száraz Miklós György a szüleit, nagyszüleit, távolabbi őseit megidéző, s máris sok olvasót és kritikust elvarázsoló, Apám darabokban című nagyregényével foglalkozó interjúk egyikében. És ez a kijelentés maradéktalanul igaznak bizonyul a könyvvel való ismerkedés során, még akkor is, ha az anyai napló és az anyai-apai levélváltások újra meg újra felidézik számunkra, milyenek voltak az 1956-os forradalmi események Száraz György ex-politikai fogoly s szerelme, Marek Márta orvostanhallgató Budapesthez, illetve Szegedhez kötődő, nagyon különböző stílusú és ritmusú emlékeiben.
Az Új Ember Kiadó gondozásában újra megjelent Jelenits István kötete, a Betű és lélek, a szerző evangéliummagyarázatainak gyűjteménye. Az előző kiadások elfogytak, talán el is koptak már igehirdetők, hitoktatók, az evangéliumok titkai iránt érdeklődők kezében, ám a könyv maga nem kopott meg, nem veszített értékéből, aktualitásából.
A közelmúltban számos olyan teológiai írás magyar fordítása látott napvilágot, amely a Szenthagyomány témáját tárgyalja. Nagy öröm, hogy ebben a sorban most egy magyar teológus, Török Csaba, az Esztergomi Érseki Hittudományi Főiskola fundamentálteológiai tanára kiváló munkáját veheti kezébe az érdeklődő olvasóközönség.