Hűséggel és szeretettel

Öt éve avatták boldoggá Batthyány-Strattmann Lászlót – „Bátor meggyőződéssel ajánljuk mindenkinek a keresztény élet e kimagasló fokát, az életszentséget” – idézte a II. vatikáni zsinatot a 2000. jubileumi év befejezésekor II. János Pál pápa.

A kukoricaárusok

(Cigánysors) – Virág Elek nem jött iskolába. Megszoktuk már – emlékezett Hajós azon a tavaszi napon, amikor megduzzadtak a tulipánfák virágai, s ez azt jelentette, nemsokára itt a húsvét – Eleknek, ha volt kedve, megjelent reggel nyolckor, aztán napokra eltűnt.

Húsvéti kérdések

A keresztény ember számára húsvét az egyházi év középpontja. Krisztus feltámadása ünnep, a szó legvalódibb értelmében. Olyannyira nagy ünnep, hogy nemcsak egyszer tartjuk meg az év folyamán, hanem minden vasárnap erre emlékezünk, és ezért nevezzük a vasárnapot az Úr napjának. Akkor vajon miért van az, hogy még a keresztények között is a karácsonyt szokták látványosabban megünnepelni? Valóban, sem a küldött jókívánságok számát, sem az ajándékokat, sem az ünnepi díszeket tekintve a húsvét nem fogható a karácsonyhoz. Talán azért van így, mert a karácsonyt a kereszténység nélküli társadalom is gond nélkül befogadta mint közös értéket, mint azoknak az érzelmeknek az ünnepét, amelyek legalább egy napra mindenkit abba az illúzióba ringatnak, hogy a „szeretet ünnepe” olyan közös érték, amellyel kapcsolatban mindenki egyetért?