Remény a csüggedőknek
Bábel Balázs érsek a Spe salvi enciklikáról – A keresztény reményről szóló enciklikájában XVI. Benedek pápa korunk legidőszerűbb kérdését érinti − hiszen sok jel vall arra, mintha a reménytelenség korában élnénk.
Képek a Bibliából – gyermekeknek
Kállai Nagy Krisztina mesekönyv-illusztrációi – Felnőtt képzeletet is megmozgató, jellegzetes színvilágú, szívvel, árnyalatnyi humorral megrajzolt képek a Bibliával ismerkedő gyermekeknek. Kállai Nagy Krisztina mesekönyv-illusztrációi önálló műalkotásként is megállják a helyüket.
Könyvespolc: Hozzászólás a lepelkutatáshoz
„Dolgozatom tárgya semmiféle vonatkozásban nem sérti a Torinói Lepel kultuszát. Éppen ellenkezőleg: netán szerényen hozzájárul ahhoz, hogy a maga realitásában fogadhassuk el.
Az Olvasó írja
Hűséggel és szeretettel – A húsvéti ünnepi számban jóleső érzéssel olvastam ötödik évfordulója kapcsán Batthyány- Strattmann László boldoggáavatási szertartásáról. Családunk mindig nagy tisztelettel emlegette a herceg-orvost, Ferenczi nagymamám személyesen ismerte is őt.
Szöglencek ideje
A tavasz nekem elsősorban a szöglencek ideje: napsütötte erdei utakon, kertvárosokban megjelenik a Kis Szöglenc, a Ligeti Szöglenc, a Nagy Szöglenc, a Gyászos Szöglenc és a Pávaszem Szöglenc. Szép magyar nevükön nevezem áttelelő, nagy és tarka lepkéinket: a rókalepkéket, a gyászlepkét, a nappali pávaszemet – ahogy mindenki ismeri őket. Kevesen tudják, hogy ezek a nevek egyenesen és minden kertelés nélkül a németből jöttek, mert a kiegyezés utáni tudományosságban nem volt és sajnos ma sincs hitele a szép és pontos magyar neveknek, annak ellenére, hogy Frivaldszky Imre, nagy természetkutatónk alkotta őket.
Tűnődés a hétről: Farizeusok lennénk?
A Népszabadságban megjelent olvasói levél némiképp mellbe vágott. Szerzője a következőt írja Gábor György cikkének védelmében (ezt a cikket egy másik olvasó mérsékelt lelkesedéssel fogadta, s nemtetszésének hangot is adott).
„Kincstartócska”
A czestochowai Szűz Mária-kegykép története – Czestochowát, a lengyelek nemzetközi jelentőségű kegyhelyét – pontosabban az ott található Jasna Góra-i (Világos hegyi) kolostort – Márianosztráról kiinduló magyar pálos szerzetesek alapították 1382-ben.
Álmodik a múlt: Egy királykoronás templomról
Egy templomról a legtöbbet az arányai árulnak el, ezért már messziről meg lehet állapítani, hogy középkori vagy sem, s ezen belül, hogy román kori vagy gótikus.
