„Kincstartócska”

A magyar pálos rendtartomány a török pusztítások miatt majdnem megsemmisült, a dél-lengyelországi kolostor viszont fokozatosan a pálos rend legfontosabb központjává vált. Czestochowai zarándoklatok már a XV. századtól ismeretesek.  A pálosok különös tiszteletben részesítették Szűz Máriát, kolostoraik és templomaik jó részét az ő oltalmába ajánlották, épületeiket képeivel díszítették. A czestochowai híres kegyképet, a Mária-ikont Opuliai László, Nagy Lajos király rokona, Magyarország nádora, később Lengyelország helytartója ajándékozta a kolostornak. Királyi eredetére utalnak a kép hátterét díszítő Anjou-liliomok. A kegyképpé magasztosult ikon az idők folyamán a Reginae Poloniae (Lengyelország Királynéja) nevet kapta.

A hársfa lapra festett ikon valószínűleg Simone Martini itáliai festő műhelyéhez köthető, amely kapcsolatban állt az Anjoukkal. A képen Mária bal karján tartja áldást osztó Fiát, akinek kezében az Élet Könyve látható. A kegykép hodigitria, azaz Szűz Mária és a gyermek Jézus ábrázolásának az az ikonográfiai típusa, amikor a Szűzanya Jézusra mint a megváltás forrására mutat. A Fekete Mária néven ismert ábrázolás másolatát majdnem minden pálos rendi templomban elhelyezték. A XVII. század első évtizedeiben ritkák a magyar nyelvű, nyomtatott pálos művek. A reformáció, a kedvezőtlen korabeli politikai társadalmi viszonyok nem kedveztek a pálosok elmélkedő szellemiségének. Irodalmi tevékenységet ekkor elsősorban a rend lengyel testvérei folytattak, a katolikus egyház – elsősorban a jezsuiták – ellenreformációs tevékenysége pedig aktívabb, harciasabb hangú művek megszületését eredményezte.

Az Országos Széchényi Könyvtár Nemzeti Ereklye Kiállítóterében most kiállított régi nyomtatvány – a Kincstartócska – a czestochowai Szűz Mária-kegykép történetét és a körülötte történt csodákat mondja el. A fordító, Fráter Lajos pálos szerzetes személye közelebbről nem ismert. A mű valószínűleg krakkói nyomdában készült 1627-ben (RMK I 565). Fráter Lajos a magyar vonatkozásokkal rendelkező kegykép története után betegségek szerint tematikus rendben csoportosítva, újrakezdődő számozással hozza a kegykép körül történt csodák leírását, majd Radzivil Lanczkoronay Miklós 1601-ben Krakkóban latin nyelven kiadott szentföldi útleírásának második levelét közli, végül öt, Máriát különösen tisztelő női szent (Katalin, Krisztina, Dorottya, Klára és Zsuzsanna) életrajzát adja közre. A kiállítás a czêstochowai Szűz Mária-kegykép alapján készült (közép-)európai ábrázolásokból is válogatást nyújt.

(Az Országos Széchényi Könyvtárban június 30-ig tekinthető meg a kiállítás.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.