Ezekben a napokban a világ százhatvan országából érkezett több százezer fiatal együtt tesz tanúságot Jézus Krisztusba vetett hitéről az ausztráliai Sydney-ben; ünneplik az életet, amelyet a Teremtő ajándékaként fogadnak el, és hiszik, hogy az igazi öröm, Isten öröme betöltheti minden ember életét. Ezt hirdetik a csupán néhány napra egybeforrt, mégis szeretettől áthatott közösségi létükkel, táncaikkal, énekeikkel.
A L’Osservatore Romano július 7-8. összevont száma közölte a levélváltás szövegét. Május 23-án a Szentatyának írt levelében Gordon Brown (képünkön) hivatkozott a pápa április 18-án, az ENSZ-közgyűlésben mondott beszédére, melynek nyomán elismeri: „jelenleg nem vagyunk abban a helyzetben, hogy elérnénk a millenniumi célkitűzéseket. Nem tartjuk tiszteletben a 2000-ben vállalt elkötelezettségünket.”
A közel-keleti keresztényekért – „Ima és szolidaritás – ezzel a két kéréssel fordult Nyugat keresztényeihez Leonardo Sandri bíboros (képűnkön), a Keleti Egyházak Kongregációjának prefektusa. – Ezáltal segíthetnek testvéreiknek, akik menekülni kényszerülnek szűlőhelyűkről.”
Interjú George Pell bíborossal, Sydney érsekével – Az ifjúsági világtalálkozó július 15-i megnyitó szentmiséjét George Pell bíboros, Sydney érseke tartja, a sydney-i öbölben lévő partszakaszon, a Barangaroon, mintegy százezer fiatal előtt.
Elhunyt a Templeton-díj alapítója – A „vallási Nobel-díj” alapítója, Sir John Templeton kilencvenöt éves korában, a Bahamaszigeteken, Nassauban halt meg július 8-án. A Tennessee államból származó, presbiteriánus vallású John Templeton fiatalkorában misszionáriusnak készült, ám végül az üzleti pályát választotta. Meggyőződése volt, hogy a tudomány és a vallás nem állnak szemben egymással.
Sajnálkozás a nők anglikán püspökké szentelése miatt – A vatikáni keresztény egységtanács sajnálatának adott hangot amiatt, hogy az anglikán egyház megnyitotta az utat a törvényhozásnak, amely lehetővé teszi nők püspökké szentelését.
A Sík Sándor munkásságával – közte természetesen a verseivel – foglalkozó esztéták még nem elemezték a Bocsásd meg című versét abból a szempontból, hogy bocsánatkérése – egy pap költőtől szokatlan módon – ezúttal nem az őszinte bűnbánat jele, hanem inkább olyan megengedhető, sőt kívánatos költői fogás, mely alkalmat teremtett világunk minden szépségének a felmutatására. A vers így kezdődik: Bocsásd meg énnekem, Uram, / Hogy jobban szerettem nálad / A meggyet, a mézet, a hársfavirágot…
Máriának sok arca van. A legismertebb a Madonna, a boldog, fiatal anya a kisgyermek Jézussal. Az ábrázolásokon gyakran látjuk fején koronával, égi dicsőségben, csillagok közt, mint a mennyek és az angyalok királynője. Ezen a kolozsvári freskón is ezt látjuk, a Madonnát a koronás szüzek társaságában.