Keszthelyen és Budapesten – Máriához, drága Szűzanyánkhoz tisztelettel járulunk. / Őt dicsérje hangos énekével bizodalmas szózatunk. / Skapuláré szende királynéja, Kármeliták kegyes pártfogója. / Jóra térő bánatos kebellel lábaidhoz borulunk.”
Nyáron a hosszan tartó hőség egy idő után komoly szárazságot okozhat. Ilyenkor esőért lehet imádkozni. Ebben az esztendőben nem az aszály, hanem a túl sok égi áldás okozott gondot a nyár első felében. Az esztergomi főegyházmegye elterjedt szertartáskönyve, a Rituale Strigoniense a könyörgő körmenetek sorában hozza az esőért mondott imádságok után a körmenetet a derűs időért (Processio ad postulandam serenitatem).
Az Emmanuel Közösség ifjúsági és családos találkozója Kaposváron – Reggeli dicsőítéssel kezdődött minden nap a múlt hét közepétől a kaposvári Klebelsberg Kuno Középiskolai Kollégiumban, ahol vasárnap délben fejeződött be az Emmanuel Közösség nyolcadik ifjúsági és családos találkozója.
Egerszalóki találkozó – „Nem boldog a világ, egyre több a boldogtalanság, tele van a világ félelemmel. Akiket üldöznek és akik üldöznek, egyaránt félnek. A mai világ gyatra kínálattal szolgál: kávé, internet. Az önző, neoliberális világban sok az öngyilkosság.
Jézus kenyérszaporításai különös helyet foglalnak el az evangéliumokban. Nem pusztán arról van szó, hogy ez a legnagyobb „tömegesemény”, hiszen több ezer ember tanúsíthatja az isteni hatalom megnyilvánulását – a kenyérszaporítás súlya nem a tett „marketingértékében” keresendő. Ha meg szeretnénk érteni, miért is vált ez a jézusi csoda – vagy ahogy János fogalmaz: ez a „jel” – ennyire jelentőségteljessé, akkor kettős horizontjában: az Ószövetség és az Újszövetség távlatában kell olvasnunk.
A Lyonban július 15-én megkezdődött összejövetel témája a következő Szent Pál-idézet: „hivatástok is egy reményre szól” (Ef 4,4).
Kinek szánta a mester a Für Elise? – A bécsi főszékesegyházi levéltárban folytatott kutatása annak komoly feltételezésére vezette Klaus Martin Kopitz berlini Beethoven-kutatót, hogy a mester híres zongoradarabját kora neves bécsi énekesnőjének, Elisabeth Röckelnek (1793-1883) címezte. Az énekesnőt ugyanis még első gyermeke keresztelésekor is Elise Röckelként írták be az anyakönyvbe. Beethoven pedig 1810-ben, a zongoradarab születésekor jó barátságban volt vele.
Megnyílt az új Akropolisz Múzeum – Az ókori fellegvár lábánál június 20-án nyitotta meg kapuit Athén legifjabb látványossága, az új Akropolisz Múzeum. A svájci-amerikai sztárépítész, Bernard Tschumi és görög társtervezője, Michael Photiadis egy jelenleg is feltárás alatt álló, antik és középkori emlékeket egyaránt őrző romterület fölé álmodta meg a betonlábakon nyugvó, huszonháromezer négyzetméter alapterületű hipermodern üvegpalotát, amelynek harmadik szintjéről különösen csodás panoráma nyílik a város központjára és a szent hegyre.