Isten szolgája, Bálint Sándor

Mindig emlegette, milyen szép időben lépett e világba. A „Fekete Mária” pedig életének védelmezője, oltalmazója volt. „Kedvesanyja”, ahogy ő hívta édesanyját vallásos asszony volt, de az Alsóvároson lakók nagy része is. Itt szívhatta magába a hitnek szilárd alapjait, amelyet élete végéig meg is őrzött, sőt életének irányítója lett. Isten- és emberszeretet gyakorlásában teljesedett ki élete. A vallásos néprajz tanulmányozása, imáinak, énekeinek, szokásainak gyűjtése, ezek tudományos magyarázata és a gyűjtött anyagok, képek, szobrok rendezése volt élete egyik fő munkássága. De ezek nem csak mint „feladatok”, vagy e tudományág külső szemléléseként és továbbfejlesztéseként jelentek meg életében. Nem csak gyűjtötte, hanem élte is ezeket. Szende Aladár, aki jelen volt egy alkalommal, amikor Bálint Sándor bemutatta a konferencia résztvevőinek az alsóvárosi ősi templomot, rosszallólag jegyezte meg, úgy viselkedett, mint egy öregasszony, tudniillik megérintette a kegyképet, és megcsókolta az oltár ereklyéit. Igen ő nem csak gyűjtött, hanem szívből cselekedte, amit őseinél látott, gyűjtött, és aminek értelmét látta, gyakorolta is. Majdnem minden nap ott volt a szentmisén és áldozott. Az ő erőforrása is Jézus volt. Emberszeretetére jellemzően emlegette Belon Gellért püspök: „Mondott ő rosszat valaha bárkiről is?” Vagy amikor az egyetemről eltávolították, képes volt épp a „feljelentő” jóindulatát kérni egyik doktoranduszának érdekében, akinek diploma dolgozatát neki kellett volna elbírálnia. S amikor egy alkalommal Budapesten, a Nyugati pályaudvaron elhaladt mellette nagy bőröndökkel és kis gyermekkel egy házaspár, segítségét ajánlotta. A fiatalember szólt: Köszönöm kedves professzor úr. – Ismer engem, tanítványom volt? – kérdezte. A válasz: Nem, én voltam az egyik házkutató abban a bizonyos perben. Sándor mosolygott és segített. A perben tanúként idézték be a város főépítészét is, Pálfi Budinszki Endrét. Ő a következő nyilatkozatot tette: „Szégyöllje magát a város, hogy egy ilyen tiszta embört ültet a vádlottak padjára.” Majd meghajolt Bálint Sándor felé és kiment a teremből. Nem lehet eléggé méltatni azt a csodálatos áldozatos szeretetet, amivel volt „feleségét” nagy betegségében ápolta. Vagy ahogy gyűjtés közben, milyen kedvesen, szelíden beszélt az idős paraszt emberekkel.
Kötelességtudata? Az oktatást, az egyetemi katedráról legfőbb feladatának érezte és tartotta. Ennek az űrnek, hogy onnan eltávolították, a kitöltése volt az alapvető indoka annak, hogy hozzáfogott a Szegedi Szótár anyagának összegyűjtéséhez. – Már közel volt a megjelenéshez az első kötet, amikor szinte megrendítő szomorúsággal említette, hogy az elmúlt időszak kiesett az életéből, mert nem tud vele elszámolni az Örök Bíró előtt.”(Rónai B.S-ra emlékezem.) Életének rövid foglalata lehet az a sor, amivel legtöbbször számos megjelent könyvét dedikálta: „hűséggel… hűséges szeretettel – nagy szeretettel.” Életművét látva, számos tanítványa és tisztelője kérésére elindítottuk a boldoggá avatási eljárást Rómában. Jó lenne, ha boldoggá avatásáért naponta otthonaikban is, templomaikban is imádkoznának, és sokan kérnék nehézségeikben imádságos pártfogását. Akik pedig hozzáfordulva meghallgatásra találnak, ennek tényét és körülményeit juttassák el írásban Szegedre, a Püspöki Hivatalba.

a szerző nyugalmazott szeged-csanádi megyéspüspök

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .