Ünnepi címlapunkhoz
A honfoglalás ezredik évfordulójára, 1896-ra a Hősök terén felépült a képzőművészeti kiállításoknak otthont adó Műcsarnok.
Homíliavázlat: Közelebb Istenhez
Életünk legfájdalmasabb pillanatai közé tartozik, amikor rádöbbenünk, hogy csalódnunk kell valakiben, akit addig jónak, igaznak, hitelesnek tartottunk, akit szerettünk. Legtöbbször azonban nem is annyira másokban, mint saját elképzeléseinkben csalódunk. Én úgy gondoltam…
Az engesztelés szolgálatában
Trautwein János és Kanter Károly – Az ország egyetlen temploma, ahova bármikor betérünk, az Oltáriszentség kint van az oltáron. Az Örökimádás- templom, a hozzá kapcsolódó zárda és a Központi Oltáregyesület székháza Budapest egyik legforgalmasabb pontján, az Üllői úton található.
Kazinczy és a képzőművészetek
Kétszázötven éve született a nyelvújítás vezető alakja – „…ha valahol a Jó gyökeret vert, ott mindig a Szép készítette az utat.” Ezt a Kazinczy-idézetet választotta a Petőfi Irodalmi Múzeum tárlatának mottójául, amelyet a költő, író, műfordító, könyvkiadó, lapszerkesztő, nyelvújító kétszázötvenedik születésnapjára rendezett meg. 1925-ben a soproni művészettörténész, Csatkai Endre bölcsészdoktorijának hasonló témát választott: Kazinczy és a képzőművészetek.
Meghallgatás és jelenlét
Kék Vonal az ifjúságért – A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványt 1993-ban jelenlegi vezetője, Flaskay Éva hozta létre másodmagával, azzal a céllal, hogy fiatalokat segítsenek: meghallgatással, konzultációval és intervencióval. „A gyerekeket meg kell hallgatni, a felnőtteket pedig segíteni kell abban, hogy erre képesek legyenek.” Ezt a hitvallást követi a kontinens egész területéről ingyenesen elérhető telefonos segélyszolgálat, amelynek egyik állandó munkatársával, Solymári Dániellel beszélgettünk.
Ezeréves Ősi falu egyháza
Kicsiben talán az egész ország sorsát, hitét, életerejét szimbolizálja a nevében is régi Veszprém megyei település ezeréves története. Tekintsünk most el a nyelvészeti magyarázatoktól – habár azok is tanulságosak – s maradjunk a régészeti leletek, történeti források adatainál, amelyek szerint a patakoktól, vízfolyásoktól körülvett terület már a bronzkorban is lakott hely volt. Területe a honfoglalás idején Eöse vezér birtokába került, akitől a nevét kapta. 1009-ben István király a veszprémi püspökségnek adományozta, s – a király rendelete szerint – a környező tíz falu itt építette fel első templomát.
Szentírás-magyarázat: Ki hallgatja? – Évközi 21. vasárnap – Jn 6,61-70
Evangéliumi szakaszunk egy feszült kérdéssel kezdődik: „Kemény beszéd ez. Ugyan ki hallgatja?” Jézus nagy eucharisztikus beszédére történik itt utalás, amelyben ő saját testét ételként, saját vérét italként mutatta be: „Ha nem eszitek az Emberfia testét, és nem isszátok a vérét, nem lesz élet bennetek” (Jn 6,53). Ha valaki eleven képi fantáziával gondolkozik, tényleg beleborzong e szavakba.
A hét szentjei
Eudes Szent János áldozópap (Augusztus 18.) – Ahogyan Szent X. Piusz pápa nevezte, a szent a Jézus Szentséges Szíve liturgikus tiszteletének apostola, a francia lelkiségi iskola egyik jeles személyisége volt.