Slachta Margit százhuszonöt éves – Százhuszonöt éve (1884. szeptember 18-án) született Slachta Margit, akiről ma már elmondhatjuk: rajta keresztül az Örök Szeretet sajátos karizmája kezdett kibontakozni, misszióvá válni.
A jezsuita generális látogatása és a missziós hét – A jezsuita rend életében a nyár vége és az ősz eleje különösen sok eseményt tartogatott. Kiemelkedő jelentőségű volt Adolfo Nicolás generális látogatása, aki itt-tartózkodása idején találkozott a püspöki konferencia tagjaival is.
Párhuzamos történetek az Erzsébet-apácák életéből – A ferences család idén ünnepli a lelkiségük szerinti élet pápai jóváhagyásának nyolcszázadik évfordulóját. A ferences család ma három nagy ágra, azaz rendre oszlik.
A nyár talán legnagyobb „lepkészeseményei” az Ezüstsávos Szénanimfa (Coenonympha oedippus) nevű lepkéhez kapcsolódnak. A régen több helyütt is előforduló, csinos kis lepkefaj turjánvidékeink megfogyatkozásával a legnagyobb ritkaságok közé került.
A szüret az ősz egyik legősibb és leghíresebb társadalmi eseménye a paraszti kultúrában. Szeptember végén, október elején a szőlőtermő vidékeken a hegyoldalak munkától és mulatságtól lettek hangosak, hiszen a szőlősorok közt lányok és asszonyok jártak, puttonyokba, vödrökbe szedték a termést, a férfiak a gyümölcsöt a préshez hordták, ahol útjára indult a must erjedéséből születő bor, hogy az emberek asztalára kerülve mértékletesen elfogyasztva vidámságot csaljon egész évben az emberek arcára.
Mesébe illő történet a mi kis templomunk születése – nyilatkozta a templom építéséről Boross Lászlóné, a somogyi település polgármester asszonya. Még az 1960-as években született meg a gondolat, hogy Pálmajornak egyszer saját istenháza legyen.
Bensőséges ünnepre került sor szeptember 10-én Rómában, a Magyar Köztársaság Szentszéki Nagykövetségén, ahol a köztársasági elnök megbízásából Balassa János, hazánk szentszéki nagykövete a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet nyújtotta át Ruppert József piarista atyának.
A papság évének kiemelt eseményeként meghirdetett bodajki zarándoklatra több mint kétezer ember ment el, hogy a székesfehérvári egyházmegye ősi búcsújáró helyén együtt imádkozzék a Segítő Szűzanyához. A kegyhelyen, melynek kialakulását Szent István királyhoz és Imre herceghez köti a hagyomány, Spányi Antal püspök tartotta a szentmisét.