Engesztelő lélekkel…

Mindszenty-szobrot avattak Budaörsön – Mindszenty József bíboros legújabb szobra egy ötvenmázsás süttői mészkőből készült, talapzata sziklára állított térdeplő. A hitvalló bíboros arca élénk, derűs, jövőbe tekintő.

Szent Rókus házai Szegeden

Egy plébánia nagyjubileuma – A XVIII. században nevezték el Rókusnak a Szeged belvárosától nyugatra elterülő lapályos, vizes területet, ahol többek között napszámosok, mesteremberek és szappanfőzők éltek. Kukoricavárosnak is hívták e szegényes, falusias környéket; szárnyasokat, főként kacsát tartottak az egyszerű házaknál.

Indulj el, valami történik veled

Egy munkanélküli szent nyomában – Lóg az eső lába. A tegnapi, még nyári fények elköltöztek. Ám mégis beragyogja valami a tájat. Talán kétszázan lehetünk, túrabakancsban, mások utcai cipőben, hátizsákkal, s amikor zuhogni kezd, előkerülnek az esőkabátok.

A hét szentjei

De Brébeuf Szent János és Jogues Szent Izsák áldozópapok és társaik (Október 19.) – Nyolc francia származású jezsuita hithirdető közül ötöt – köztük de Brébeuf Szent János pátert – indián (irokéz, mohak és huron) törzsek gyilkolták meg kegyetlen kínzások közepette Kanadában, további hármat pedig a mai Egyesült Államok területén 1642-49 között. XI. Piusz pápa avatta őket szentté 1930-ban.

„Ezer évre kell cselekedni!”

Hamvas Béla fenti, mindnyájunk számára kötelező gondolatának felidézésével kezdődött kilenc esztendővel ezelőtt Székesfehérváron, az egyházmegye Szent István Művelődési Házában a Határon túli magyar irodalom hete rendezvénysorozat. A mostani, kilencedik találkozón közel harminc író, költő, irodalomtörténész volt részese, aktív közreműködője a munkának és persze a barátságot, együttműködést erősítő programoknak. Sokatmondó a cím és a téma: Szigetek, hagyásfák, őrtüzek – A határainkon túli magyar közösségekről, őrtálló példaképekről.

Elkezdődött a Chopin jubileumi év: Chopint hallgatva

Elkezdődött a Chopin jubileumi év – Ha nem szőtte volna át szívünket a zongora hangja a búbánat ezernyiféle színárnyalatával, e francia-lengyel névről annyi minden eszünkbe juthatna! Félszáraz pezsgő, amelyet hajnalfelé kortyolnak fel úri szalonok ábrándos vendégei, kiknek a fényesre lakkozott cipőnél s kifogástalan hajtókájú frakkjuknál egyebük nem lévén, kilátástalanul merednek az előttük álló pár órára, míg éled a város, s kaleidoszkópszínei maguk közé fogadják az otthontalan bohémeket.

A művészet realitása

Négyszemközt Ruggero Raimondival -„Még nem vagyok öregember!”– tiltakozik az olasz Saljapin, aki 1941. október 3-án látta meg a napvilágot Bologna közelében. Még mindig friss, fiatalos, energiával, humorral teli. A Staatsoper Cosí fan tutte előadásán a nézőtéri széksorok között karnyújtásnyira énekelve-gesztikulálva közeli ismerősnek tűnik. Ruggero Raimondi karakter a javából: külsőre kissé Scarpia, beszélgetéskor bölcs és megnyerő Vittoria de Sica, megmosolyogható–sajnálható Mustafa, bűvkörének köszönhetően hetven felé is hiteles Don Giovanni – és örök homo ludens, akiben megmaradt a színpad játszadozó-álmodozó gyermeke. Nem rontotta meg a világ teljesítményés pénzhajhászása, türelmes ember, biztos pillér, akire mindig számítani lehet.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.