Engesztelő lélekkel…
Mindszenty-szobrot avattak Budaörsön – Mindszenty József bíboros legújabb szobra egy ötvenmázsás süttői mészkőből készült, talapzata sziklára állított térdeplő. A hitvalló bíboros arca élénk, derűs, jövőbe tekintő.
Mindszenty-szobrot avattak Budaörsön – Mindszenty József bíboros legújabb szobra egy ötvenmázsás süttői mészkőből készült, talapzata sziklára állított térdeplő. A hitvalló bíboros arca élénk, derűs, jövőbe tekintő.
Egy plébánia nagyjubileuma – A XVIII. században nevezték el Rókusnak a Szeged belvárosától nyugatra elterülő lapályos, vizes területet, ahol többek között napszámosok, mesteremberek és szappanfőzők éltek. Kukoricavárosnak is hívták e szegényes, falusias környéket; szárnyasokat, főként kacsát tartottak az egyszerű házaknál.
Erdő Péter bíboros szinódusi felszólalás – A szinódus kezdetén a kontinensek püspöki konferenciáinak elnökei szólaltak fel. Az alábbiakban Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) elnökének felszólalását foglaljuk össze.
Egy munkanélküli szent nyomában – Lóg az eső lába. A tegnapi, még nyári fények elköltöztek. Ám mégis beragyogja valami a tájat. Talán kétszázan lehetünk, túrabakancsban, mások utcai cipőben, hátizsákkal, s amikor zuhogni kezd, előkerülnek az esőkabátok.
De Brébeuf Szent János és Jogues Szent Izsák áldozópapok és társaik (Október 19.) – Nyolc francia származású jezsuita hithirdető közül ötöt – köztük de Brébeuf Szent János pátert – indián (irokéz, mohak és huron) törzsek gyilkolták meg kegyetlen kínzások közepette Kanadában, további hármat pedig a mai Egyesült Államok területén 1642-49 között. XI. Piusz pápa avatta őket szentté 1930-ban.
Hamvas Béla fenti, mindnyájunk számára kötelező gondolatának felidézésével kezdődött kilenc esztendővel ezelőtt Székesfehérváron, az egyházmegye Szent István Művelődési Házában a Határon túli magyar irodalom hete rendezvénysorozat. A mostani, kilencedik találkozón közel harminc író, költő, irodalomtörténész volt részese, aktív közreműködője a munkának és persze a barátságot, együttműködést erősítő programoknak. Sokatmondó a cím és a téma: Szigetek, hagyásfák, őrtüzek – A határainkon túli magyar közösségekről, őrtálló példaképekről.
Elkezdődött a Chopin jubileumi év – Ha nem szőtte volna át szívünket a zongora hangja a búbánat ezernyiféle színárnyalatával, e francia-lengyel névről annyi minden eszünkbe juthatna! Félszáraz pezsgő, amelyet hajnalfelé kortyolnak fel úri szalonok ábrándos vendégei, kiknek a fényesre lakkozott cipőnél s kifogástalan hajtókájú frakkjuknál egyebük nem lévén, kilátástalanul merednek az előttük álló pár órára, míg éled a város, s kaleidoszkópszínei maguk közé fogadják az otthontalan bohémeket.
Négyszemközt Ruggero Raimondival -„Még nem vagyok öregember!”– tiltakozik az olasz Saljapin, aki 1941. október 3-án látta meg a napvilágot Bologna közelében. Még mindig friss, fiatalos, energiával, humorral teli. A Staatsoper Cosí fan tutte előadásán a nézőtéri széksorok között karnyújtásnyira énekelve-gesztikulálva közeli ismerősnek tűnik. Ruggero Raimondi karakter a javából: külsőre kissé Scarpia, beszélgetéskor bölcs és megnyerő Vittoria de Sica, megmosolyogható–sajnálható Mustafa, bűvkörének köszönhetően hetven felé is hiteles Don Giovanni – és örök homo ludens, akiben megmaradt a színpad játszadozó-álmodozó gyermeke. Nem rontotta meg a világ teljesítményés pénzhajhászása, türelmes ember, biztos pillér, akire mindig számítani lehet.