Mi változott 2004 óta? – Rendkívüli sajtótájékoztatót tartottak öt évvel ezelőtt, 2004. október 21-én a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia székházában. Veres András püspök, a testület akkori titkára közölte: a 2005. évi költségvetési törvénytervezetben foglaltak súlyosan hátrányos helyzetbe hozzák az egyházi iskolákban tanuló diákokat és családjaikat.
Az ima a hit gyümölcse – ez a Boldog Kalkuttai Teréz anyától vett idézet volt a címe Kocsis Fülöp görög katolikus püspök előadásának, amelyet október 20-án tartott Körmenden, a polgármesteri hivatal nagytermében, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége helyi csoportja szervezésében.
Az „ősmagyar szinkretizmus” veszélyeiről – „Ha a föld Isten kalapja, / Hazánk a bokréta rajta!” – Ki perelne ma Petőfi versével, amelyet annak idején egy közkedvelt (idegen!) dallam tett olcsó nótaszöveggé? A szerelmes legény nem azért szereti kedvesét, mert az a világ legszebb, legszeretnivalóbb teremtése, hanem fordítva: azért gondolja, mondja is annak, mert szívből szereti. Ki vetne rá követ ezért? A hazaszeretet túlzásai hasonló természetűek. Azért jó, hogy Petőfi idézett mondata egy feltételes ha kötőszóval kezdődik. A költő nem állítja, hogy a föld Isten kalapja, csak azt, s tán azt sem halálos komolyan, hogy ha az volna, akkor bokréta volna rajta Magyarország.
Általános szándék: Hogy valamennyi férfi és nő a világon, különösen azok, akikre politikai és gazdasági téren felelősség hárul, soha el ne mulassza a teremtés védelmére szóló elkötelezettségét. A klímaváltozásról írt tanulmányok megerősítik, hogy a Föld hőmérséklete jelentős mértékben emelkedett, éspedig többnyire emberi tevékenységeknek tulajdonítható okokból. A XX. század kezdetétől mostanáig a bolygó átlagos hőmérséklete 0,7 °C-kal nőtt, és a jelen század folyamán pedig újabb 5 °C-kal nőhet, bizonyos földrajzi zónákban még többel is.
A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége városi szervezete és az Érseki Hittudományi Főiskola meghívottjaként Veszprémben tartott előadást Jakab Gábor kolozsvári plébános. Az irodalom- és kultúrakedvelő pap lelkipásztori tevékenységén kívül tizenhat éven át volt a Keresztény Szó című romániai magyar országos havilap, majd a Vasárnap című hetilap főszerkesztője.
Kisgergely Ilona Mária Tarzícia szervita nővér – Vallásos családban születtem, négyen vagyunk testvérek. Nagymamám sokat imádkozott értünk, bizonyára ennek is köszönhető, hogy mindig nagyon szerettem templomba járni. A falunkba, Hangonyba többször is jöttek adományt kérni a kolduló szervita rend tagjai, ilyenkor nálunk aludtak, meg a nagynénémnél. Mindig segítettem nekik, sorra jártuk a szomszéd falvakat: Szentsimont, Domaházát, Kissikátort.
Egyik magyaróránkra Somos Jenő tanár úr színezett fényképet hozott be az osztályba, körbejárt a padsorokban. Akkortájt kezdtünk tanulni a Halotti beszédről, első és oly fontos nyelvi és irodalmi emlékünkről, amely a XIII. század elején született, a Pray-kódex őrzi. Ennek fénymásolatát ismerhettük meg akkor. Egészen másként szólt így hozzánk, hogy láthattuk is a régies írást.