A szerzetesekért és a társadalomért
Tízéves a Sapientia-főiskola – Sapientia – bölcsesség, amely a Szentlélek ajándéka, és amely képessé tesz arra, hogy a végső cél szerint gondolkodjunk és cselekedjünk.
Tízéves a Sapientia-főiskola – Sapientia – bölcsesség, amely a Szentlélek ajándéka, és amely képessé tesz arra, hogy a végső cél szerint gondolkodjunk és cselekedjünk.
Teológiai együttműködéssel a nemzetek megbékéléséért – A szegedi Gál Ferenc Hittudományi Főiskola A pedagógia reménye – a remény pedagógiája című, a múlt év végén tartott tudományos konferenciáján első alkalommal jelentek meg az intézmény szlovákiai testvérkarául választott Rózsahegyi Katolikus Egyetem képviselői. Az egyetem Kassán működő Teológiai Karának dékánját, Anton Konecný professzort a tudományos együttműködésen túli lelki kapcsolatápolásról kérdeztük.
szólt újévi beszédében Sólyom László köztársasági elnök. A tavasszal esedékes választásokról szólva figyelmeztetett: „Csalódni fog, aki az újat, s az ahhoz képzelt jót csakis kívülről, a politikától várja… Mindenkinek hozzá kell járulnia a maga területén, legyen az munkahely, család vagy a közélet.”
Hosszan tartó betegség után, hetvenéves korában elhunyt Skrabski Árpád informatikus, demográfus, szociológus, a szociológiai tudományok kandidátusa, a Magyar Pénztárszövetség alapító elnöke, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanára.
1990 tavaszán „az ideiglenesen hazánkban állomásozó” szovjet hadsereg illetékesei felkeresték Esztergomban Paskai László bíboros prímást, mintegy nyitányát jelezve annak a tárgyalássorozatnak, amelynek végén az épület visszakerül a tulajdonoshoz, az érsekséghez. A probléma az volt, hogy az épületet 1953 júniusában a magyar Néphadsereg szemelte ki kadétiskola számára.
Beszélgetés a nyolcvanéves Udvardi Erzsébettel – Az ünnepek előtt Tihanyban, az apátsági templomban köszöntötték Udvardi Erzsébet Kossuth- és Pro Cultura Christiana-díjas festőművészt, aki karácsonykor töltötte be nyolcvanadik évét. A jeles alkalomból művésztársak, tisztelők, jó barátok köszöntötték a művésznőt egy-egy kedves, személyes ajándékkal – énekkel, verssel, az alkalomra írott zeneművel, illetve egy, az ünnepelthez szóló születésnapi emlékkönyvvel.
Év végi levél a Fülöp-szigetekről – „Család!”- kiáltja a játékvezető szeminaristánk, mire az intézeti gyerekek egyike asztalt formálva négykézlábra ereszkedik, a többiek pedig köré térdelnek, és összeteszik a kezüket. Nekik a közös imádság jelenti a családot, amit pedig csak hallomásból ismernek.
„Új esztendőben új szívekkel” – Az esztendő fordulója, az új év első napjai a várakozások megfogalmazásának jegyében telik. Az adventi várakozás karácsonyi beteljesedése után – lélekben megerősödve és talán tisztábban látva – a környezetünkre, a magunk dolgára figyelve igyekszünk tisztázni, mit is várunk a következő esztendőtől. Erről kérdeztük közéletünk néhány ismert személyiségét.