A második pápa az evangélikus testvéreknél – Jens-Martin Kruse evangélikus lelkész, a római lutheránus közösség vezetője egy ikont kap ajándékba XVI. Benedek pápától a római lutheránus templomban március 14-én. A római katolikus egyházfő a közös szertartás és imádság után találkozott az evangélikus közösség vezetőségének tagjaival.
Jean-Luc Marion-konferencia a francia intézetben – A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Budapesti Francia Intézet immár második alkalommal szervez közös konferenciát. A március 19-20-án sorra kerülő rendezvény nemcsak két elkülönülő helyszínre és napra oszlik, de tartalmilag is két részből áll.
Egyházi iskolákban a holokauszt napján – A magyar Országgyűlés döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án emlékeznek meg a magyarországi középiskolákban a holokauszt napjáról. A német megszállást követően 1944-ben ezen a napon állították fel Kárpátalján az első magyarországi gettót. Az alábbi körképben néhány katolikus iskola intézményvezetőjétől érdeklődtünk e nap pedagógiai programjáról.
A mai evangéliumban minden úgy szimbolikus, hogy ugyanakkor az maga az élet elevensége, teljessége. Ez a szentségek valóság-világa. Jézus hét tanítványa – a mindenkori tanítványi közösség, ott vagyunk benne mi is – küszködik, erejét végsőkig megfeszítve, izzadva, nekivetkőzve a fülledt, csillagtalan éjszakában. Meg se tudják számolni, hányszor lendült már jobbjuk, hogy kivessék, ahogy szokták, ahogy tanulták, bal felé a hálót.
Az örmény gyöngyike eredeti élőhelye Dél-kelet-Európa és Nyugat-Ázsia. Hazánkban is fellelhető egyik faja, a fürtös gyöngyike, amely tavasszal indigókékre festi a déli fekvésű domboldalakat.
Az örmény gyöngyike (Muscari armeniacum) a jácinttal van közelebbi rokonságban, és hálás sziklakerti, valamint szegélynövény. Vágott virágnak is alkalmas, bár a virágkötők még alig fedezték fel díszítő értékét. Előhajtatott cserepes dísznövényként is kínálják.
A szerető szív örökké fiatal.
A szépség jóság nélkül semmi
(francia közmondás)
Nemzeti ünnepünk alkalmából különleges meghívással kedveskedünk Olvasóinknak: írásunkban Petőfi Sándor házába látogatunk el, ahol a költő szüleit is megismerhetjük. A szülőket egy sötét szobában, gyertyafénynél találjuk: az asztal mellett ülnek, az ősz hajú, kövérkés arcú apa, Petrovich István pohárból bort kortyolgat, a fejkötőt viselő anya, Hrúz Mária a rokkát hajtja. Tekintetük egy emberre szegeződik, a fiukra, Sándorra, aki szónoki testtartással, fiatalos hévvel magyaráz. Petőfi alakja az asztallapon álló gyertyának köszönhetően a falon árny képében megkettőződik. A családtagok pontos leírását Orlay Petrich Somának (1822-1880) köszönhetjük, aki anyja révén Petőfi Sándor másod-unokatestvére volt.