Megáldották az ORFI kápolnáját

Közösségi központot hozott létre az Országos Reuma és Fizioterápiás Intézet, közismert nevén az ORFI. Mint Poór Gyula professzor, a kórház vezetője elmondta, évente 9-10 ezer fekvőbeteget és 65-70 ezer járóbeteget gyógyítanak. Nem titkolt szándékuk, hogy a tervbe vett magyarországi – budai – gyógynegyed zászlóshajója legyenek. A kötelező szakmai hozzáértésen túl adni szeretnének „egy-egy cseppet” szakralitásból, szépségből és tudásból – fogalmazott a professzor. Ezt szolgálja a november 9-én átadott központ: a Szent Lukács Kórházkápolna, a klubgaléria és a konferenciaterem. Az ünnepségen megjelent Latorczai János, az országgyűlés alelnöke, Réthelyi Miklós miniszter és az orvostársadalom számos kiemelkedő személyisége.

Egy kórházi kápolna szavakban nem kifejezhető értéket képvisel a beteg, a hozzátartozó és a kórházi személyzet számára – fogalmazott Janig Péter kórházlelkész a megnyitón. „A lélek és a szív ismeri az értékét. Egy betegség során feltörnek olyan kérdések, érzések és fájdalmak, amelyeket csak Istennel lehet megbeszélni. Nem mindegy, hogy ilyen helyzetben el lehet-e vonulni egy csöndes helyre a kórházban és imádkozni.”

XVI. Benedek a Kultúra Pápai Tanácsához

A tanács november 10-13-i plenáris ülése pápai fogadással ért véget. A Kommunikáció kultúrája és új nyelvezetek címmel megtartott összejövetel alkalmat adott az egyház küldetését jelentősen érintő téma további elmélyítésére. „Az egyház keresse az új nyelvi kifejezésmódok adta lehetőségeket a hit átadása érdekében”– mondta a pápa.

Új nyelvezetekkel és közlési formákkal jellemezhető kulturális átalakulási folyamatnak vagyunk szemtanúi. Ebben a kontextusban természetesen az evangéliumi üzenet átadása is nehéz feladat. Manapság a fiatalok nem kis hányada olyan közlési formákat alakít ki, amelyek nem segítik a fejlődésben, hanem sokkal inkább a magány és az elhagyatottság érzését növelik számukra. E jelenségek a nevelés-oktatás sürgető szükségleteire hívják fel a figyelmet, amelyekre kreatív módon kell választ adni, nagy hangsúlyt fektetve az ember természetének megfelelő kommunikáció támogatására, oly módon, hogy az serkentse a kritikai érzéket és az ítélőképességet. „Meg kell őrizni az írott szó és a logikus gondolkodás kultúráját, miközben fel kell használni az új technológiák lehetőségeit” – mondta Erdő Péter bíboros az ülésről szólva a Vatikáni Rádióban.

Erdő Péter bíboros november 3-án megáldotta a budapesti Kolping Általános Iskola és Gimnázium felújított kápolnáját, az új liturgikus teret és a nemrég elkészült üvegablakokat.

A Kolping Általános Iskola és Gimnázium az egykori Salvator Intézetben működik. A Salvator-rend női ága 1899-ben telepedett le Angyalföldön; a nővérek az ott élő szegény gyerekekkel kezdtek foglalkozni. 1906-ban készült el Huba utcai épületük, ahol óvodát, majd elemi, később polgári iskolát is indítottak. 1948-ban, az államosításkor hét iskola szűnt meg az intézetben, amelyben tanítóképző és kereskedelmi leányiskola is működött.

Ünnepi megemlékezések Rákosszentmihályon, Felsőpetényben és Rétságon

A Hittel a Nemzetért Alapítvány, a Kovász Egyesület október 30-án Mindszenty József bíboros kiszabadulásának és a rákosszentmihályi plébániatemplom előtti Mindszenty-szobor felszentelésének évfordulója alkalmából tudományos konferenciát szervezett.

Ennek az előadás-sorozatnak előzményeként idén április 30-án Adriányi Gábor professzor mutatta be Mindszenty életművének egyes részleteit. A múlt szombaton Péterfi-Nagy László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarának PhD-hallgatója Mindszenty József 1945 előtti tevékenységéről beszélt, különös tekintettel veszprémi püspökségének időszakára. Az előadó hangsúlyozta, hogy a bíboros már ebben az időszakban is maradandót alkotott: plébániákat szervezett, felszólalt az abortusz ellen, a leghatározottabban tiltakozott a nyilasdiktatúra rémtetteivel szemben és igyekezett menedéket nyújtani az üldözötteknek.

Szófiában november 4-től 7-ig tartott a keleti katolikus egyházak püspökeinek tizenharmadik találkozója, amelyet abból a jeles alkalomból rendeztek meg, hogy a bolgár bizánci szláv katolikus egyház százötvenedik évfordulóját ünnepelte. Központi témaként a keleti katolikus egyháziasság sajátosságaival foglalkoztak a II. vatikáni zsinat és a katolikus-ortodox párbeszéd fényében, ám az elvándorló keleti katolikusok lelkipásztori szervezetéről is részletesen tárgyaltak.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek Mindenszentek napján szentmise keretében áldotta meg a cigányság által szentként tisztelt Boldog Ceferino szobrát a józsefvárosi plébániatemplomban. A szertartáson részt vett Székely János, a katolikus püspöki konferencia cigánypasztorációért felelős püspöke és a templom papsága is.