Szent Margit engesztelő élete

Szentmise hazánkért a Margit-szigeti kolostor romjainál

Az egyház január 18-án ünnepli Árpád-házi Szent Margit égi születésnapját. Az utóbbi évtizedekben hagyománnyá vált, hogy a Margit-szigeti kolostor romjainál, ahol IV. Béla lánya szerzetesként élt, az esztergomi érsekek hálaadó szentmisét mutatnak be hazánkért. Idén Erdő Péter bíboros január 16-án, vasárnap délelőtt 11 órakor mutatja be az ünnepélyes szentmisét, amelyre mindenkit szeretettel várnak.

Az ünnep lehetőséget ad arra, hogy Szent Margit erényekben gazdag életét újragondoljuk, és üzenetét a mai ember számára értelmezzük. A szerzetesnő erényei közül az egyik legszembetűnőbb az engesztelés volt. Korunkban talán érthetetlennek tűnik, hogy egy fiatal királylány miért tartotta fontosnak, hogy az Úr megbocsátó kegyelmét kérje, hiszen egész életét tisztaságban és szegénységben, kolostorok falai között élte. A róla szóló életrajzi írásokat olvasva azonban megkaphatjuk rá a választ: engesztelését Jézus keresztáldozatához kapcsolva a magyar népért ajánlotta fel.

Vértanúk tanúit keressük

Ferencesek felhívása

A hét ferences vértanú boldoggá avatási ügyének előmozdításához újabb tanúk jelentkezését várja a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány. A hét szerzetes 1944 és 1954 között életáldozatával tett tanúságot hitéről és emberszeretetéről.

Hárman a szovjet, illetve jugoszláv csapatok, négyen pedig a kiépülő kommunista rendszer áldozatai lettek. A püspöki konferencia december elején hozott döntése értelmében támogatja Körösztös Krizosztom, Kovács Kristóf, Hajnal Zénó, Kiss Szaléz, Lukács Pelbárt, Kriszten Rafael és Károlyi Bernát boldoggá avatásának ügyét.

Új év, új remények

Megkérdeztük: Mit vár 2011-től?

„Az élet reménységét…”

Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke

2011-re a család évét hirdettük meg. Azt várom ettől az évtől, hogy reményt kapjunk a családjaink számára. Hogy újra megtanuljuk, mit jelent az egymás iránti szeretet. Hogy megerősödjenek a magyar családok. És merjék vállalni az új életet. A családokat, az anyaságot támogatni, segíteni kell. Ez nem elsősorban szociális támogatás, arra is szükség van, az is komoly kérdés, de a családok támogatása nem más, mint befektetés a jövőbe. Mindegy az, hogy az illető családban mennyi a jövedelem, mindegy az, hogy dolgozik vagy nem az egyik vagy másik szülő. Mindenkinek a támogatása fontos, különösen azért – és ezt a mi egyházi szervezetünknek egész Európára kiterjedő demográfiai felmérése mutatja –, mert ha valahol pusztán szociális kérdésként kezelik az anyaság és a gyermeknevelés támogatását, akkor általában a gyermeket nevelők kilencven százaléka kívül reked a rendszeren. Más közelítésben: érdekellentét támad a női munkavállalás és a gyereknevelés között. Ha viszont nem a jövedelemhez kapcsolódik ez a kérdés, akkor sokkal nagyobb arányban vállalnak gyereket a dolgozó anyák is. Ez például Franciaországban komoly statisztikával igazolt tény. Az életnek a reménységét várom ettől az évtől. Nem hirtelen jött, könnyű életfeltételeket, de azt igen, hogy a szívünk megújuljon. Ezért hirdettük meg a család évét, ezért szól újra és újra az egyház szava is, hogy a krisztusi örömhírt átadja, és ebben az évben ez nekünk már földi értelemben is életfontosságúnak látszik.

Könyv keresztény gyökereinkről

Erdő Péter bíboros a Keresztény Értelmiségiek Szövetségét fennállásának húszéves évfordulóján arra kérte, hogy keresse a válaszokat az újpogány áramlatok által felvetett kérdésekre, gondokra. Ezek az irányzatok ugyanis támadást jelentenek a keresztény hit és az egyház ellen. Történelmietlen és a kereszténység alapjait kérdőjelezi meg például az a fölvetésük, hogy Krisztus pártus herceg volt, de a magyar államiság eredetét és a Szent István-i örökséget is megkérdőjelezik.

Az igazságosság állt helyre

Megállapodás az egyház és a kormány között

Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a püspöki kar és a magyar kormány nevében megállapodást írt alá december 27-én a Parlamentben.

Semjén Zsolt az esemény után elmondta, a szentszéki-magyar vegyes bizottság minden lényeges kérdésben megállapodott. Ezek közül kettőt különösen fontosnak tart. Az egyik, hogy az a járadék-kiegészítés, melyet az első Orbán-kormány a protestáns egyházaknak megadott, mostantól a katolikus egyház részére is jár: ez évi ötmilliárd-háromszázmillió forintot jelent. Az összeget már a 2011-es költségvetés is tartalmazza. A másik kiemelt fontosságú kérdés, hogy az Állami Számvevőszék jelentésében is szereplő, ám az előző kormány által a hatályos törvények és megállapodások ellenére sem folyósított négymilliárd forint összegű oktatási kiegészítő normatívát az elkövetkezendő években az állam pótolni fogja, rendezve ezzel az előző vezetés felhalmozott adósságát.

A fizika fényei

A világegyetem kutatásának legújabb fejezetéből – A kíváncsiság természetünknél fogva a részünk. Ez fordít bennünket a világ és önmagunk felé, ez a tudomány és a művészet mozgatórugója, sőt néha a történelemé is. Az emberiség mindig kutatni fogja a világegyetemet, pusztán azért, mert itt vagyunk.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.