A zirci apátság kincsei

Zircen különleges tárlat nyílt, amely gondos alapossággal dolgozza fel az apátság történetének három nagy korszakát. Olyan kódexeket és kéziratokat állítottak ki, amelyeket a közönség eddig még sohasem láthatott.

A zirci ciszterci apátság könyvtára hazánk egyik legjelentősebb visszatekintő egyházi gyűjteménye. Története három nagy korszakra osztható: az első az apátság alapításától a török invázióig tartott, és a település, valamint a kolostor elnéptelenedéséhez vezetett, a másodikat az újratelepítéstől a rend 1950-es feloszlatásáig számítják, a harmadik pedig napjainkban is tart: már jó ideje az Országos Széchényi Könyvtárhoz tartozó műemlék könyvtár a zirci.

Mi van az agyban?

Gulyás Balázs professzor előadása

Az agykutatás mindig érdekelte az embert – már az ősi időkben is különféle elképzelései voltak a koponyán belüli világ működéséről. Az élettudományok ma egyre nagyobb lehetőséget adnak arra, hogy mind részletesebben ismerjük meg azt a szervünket, amelytől egyesek talán az önmagunkkal kapcsolatban megfogalmazott legfontosabb kérdések megválaszolását várják. Netán még az önmegváltás gondolata is belénk fészkelődik, mert ha megismerjük az agy működését és mibenlétét, hasonlatosakká válhatunk Münchhausen báróhoz, aki saját hajánál fogva akarta fölemelni magát.

Egyházi világzene

Lemezajánló

Divatját éli a világzene, ez nem vitás. Végy némi elektronikus kíséretet, keverd össze egy autentikusnak vélt énekdallammal, majd szintetizátor-szőnyeggel és afrikai dobhangzással fűszerezve, modern köntösbe csomagolva tálald – s máris kész a jövő nyári sláger. El is untuk már ezt az egyhangú kosztot – még szerencse, hogy a nagyjából huszadik születésnapját ünneplő műfajban komolyabb törekvések is akadnak.

Májusünnep — Renée Fleminggel

Renée Fleming, minden idők egyik legnagyobb és legünnepeltebb operacsillaga önálló esttel lép fel május 11-én a Magyar Állami Operaház immár harmadik alkalommal megrendezett Májusünnep fesztiválján. Az amerikai szoprán a pályán eddig eltöltött huszonöt éve során több mint kétszázszor szerepelt a New York-i Metropolitan színpadán. Fellépett Barack Obama elnöki beiktatásán, énekelt Károly walesi hercegnek a Buckingham-palotában, valamint Václav Havel cseh elnök meghívására a bársonyos forradalom huszadik évfordulójára rendezett ünnepségen.

Reményt társítani a renddel

Halmai Tamás Kalligráfia című verskötetéről

Április 11-e a költészet napja hazánkban. Valószínűleg kevesen ébrednek e napon azzal a tudattal: ünnep van. Ez aligha elítélendő. Hiszen a vers, az igazi, a jó, a szép, amely élni és kimondani segít, nem hever a lábunk előtt. Nem harsogják fülünkbe a médiából, nem zúdul ránk az óriásplakátokról, sem az internetről. Mondhatjuk, ínséges idők járnak a költőkre, a költészetre. Borúlátásra azonban nincs okunk. Hiszen mióta áll a világ (néhány poétától és korszaktól eltekintve), sosem volt ez másképp. A költők teszik a dolgukat. Üzennek, tanítanak, reményt adnak. S akiknek fülük van a hallásra, meghallják szavaikat. Halmai Tamás „hallani való” szavai nem ismeretlenek olvasóink számára. A Pécs-Somogyban élő alkotó évek óta publikál lapunkban. Eddig hét könyve jelent meg: versek, prózák, esszék, kritikák, monográfia egyaránt. Legutóbbi kötetében az utóbbi tizenöt év verseit gyűjtötte egybe Kalligráfia címmel. S a szerző talán nem is választhatott volna ennél kifejezőbb címet versei számára, hiszen e szó szép írást jelent. A könyvet bárhol kinyitjuk, mindegyik lapja ablak a szépségre. Arra a szépségre, amely sokkal inkább valóság, mint fogalom.

A keresztre feszítés itáliai festményeken

Az Esztergomi Keresztény Múzeum kincsei

Feszülettel mindenhol találkozhatunk: templomokban, egyházi intézményekben és otthon is. A feszület háromdimenziós alkotás, szobrászati, iparművészeti munka. Ám létezik másfajta művészi megfogalmazása is, amivel sokkalta ritkábban találkozhatunk.

Az oltár felett függő festett kereszt a XII. században terjedt el Itáliában, és a XV. század elejéig volt használatban. Kezdetben frontális beállításban festették meg a művészek a halál felett győzedelmeskedő Krisztust. A XIII. század második negyedétől jelentek meg azok a keresztek (elsőként Assisiben), amelyeken a szenvedő Krisztust ábrázolták. Ezeken a kereszteken Krisztus már nem frontális beállításban látható, hanem a szenvedés gyötrelmei következtében teste elmozdul, illetve kimozdul a kereszt tengelyéből. Giotto ebben a műfajban is újat hozott létre. Festett keresztjén Jézus egymásra helyezett lábait egy szög rögzíti a fára. Az esztergomi festmény ezt a giottói újítást közvetíti. Ugyancsak modernnek számít a drapériakezelés, ami a sienai trecento hatását mutatja. Modernsége ellenére mégis a korábbi korok, mégpedig a XIII. századi bizantinizáló művészet letéteményese a Keresztény Múzeum táblája: erről árulkodik a test zöldes aláfestése, illetve kevésbé plasztikus megjelenítése. Festett keresztünk értéke leginkább abban rejlik, hogy hasonlóval Itálián kívül ritkán találkozhatunk. Az esztergomi keresztet valószínűleg vagy a XIV. században vásárolták Magyarországnak, vagy ekkor festette egy hazánkban dolgozó itáliai művész.

Pontos szó

                                           Kalász Mártonnak

 

Ugyanaz a kisfiú, mint aki nézte a folyót,

ötven év múltán is alig tud többet a világról;

arra nem gondolhatott, hányféle időt élhet,

hányszor kezdi újra, milyen folytatást jelzett

az éjszaka szobájába tévedt imádkozó sáska.

Mikor az ablaknál ül, s a fák a fénybe araszolnak,

boldog, ha leíródik gyerekkorából egy pontos szó.

 


„Különös rokonságot éreztem”

Beszélgetés Feliks Netz lengyel íróval

A lengyel-magyar barátság napja, vagyis március 23. alkalmából rangos vendég járt Budapesten: Feliks Netz író, műfordító a kőbányai Lengyel Házban tartott előadást. A mai lengyel irodalom első vonalába tartozó szerző készségesen válaszolt lapunk kérdéseire.

Kezdetnek máris egy képtelen feladat… Ön idén decemberben lesz hetvenkét éves: dióhéjban hogyan összegezné az életét?

– Tizennégy éves fejjel kezdtem írni: az általános iskola elvégzése után, a nyári vakációban összehoztam egy kisregényt. Elég rövid mű lett, csupán huszonnyolc oldal, mert akkoriban egy iskolai füzet tizennégy lapból állt. Egy alsó-sziléziai városkában laktunk, amelyre Sztálin acélnál komorabb árnyéka vetült. S mégis akadt egy hely, ahol viszonylagos szabadság honolt: a templom, ahol rendszeresen ministráltam. Akkori élményeim annyira belém ivódtak, hogy a szentmisét bemutató pap szavaira gondolatban ma is latinul felelek. 1955-ben szüleimmel a felső-sziléziai Sztálingrádba költöztünk – Sztálin halála után néhány évig ez volt Katowice hivatalos neve. Ott érettségiztem, és a helyi egyetem bölcsészkarán szereztem diplomát. Úgymond egyszerű családból származom: szüleimnek nem voltak könyveik, ám édesanyám soha nem mondott nemet, ha könyv vásárlására kértem tőle pénzt. Érettségi után egy évig szénbányászként dolgoztam, hogy elegendő pénzt gyűjtsek a tanulmányaimhoz. Egy esztendő alatt két évre elegendő pénzt kerestem! Azóta is Katowicében lakom. Minden művemet e városban írtam, itt tanultam meg több nyelvet, innen utaztam el a különböző földrészekre, és mindig ide tértem vissza. Itt nyugszanak a szüleim, és az én életem is valószínűleg itt zárul majd le. Mindig szerettem volna Krakkóban lakni, de a sors másképpen akarta…

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.