Halmai Tamás Kalligráfia című verskötetéről

Április 11-e a költészet napja hazánkban. Valószínűleg kevesen ébrednek e napon azzal a tudattal: ünnep van. Ez aligha elítélendő. Hiszen a vers, az igazi, a jó, a szép, amely élni és kimondani segít, nem hever a lábunk előtt. Nem harsogják fülünkbe a médiából, nem zúdul ránk az óriásplakátokról, sem az internetről. Mondhatjuk, ínséges idők járnak a költőkre, a költészetre. Borúlátásra azonban nincs okunk. Hiszen mióta áll a világ (néhány poétától és korszaktól eltekintve), sosem volt ez másképp. A költők teszik a dolgukat. Üzennek, tanítanak, reményt adnak. S akiknek fülük van a hallásra, meghallják szavaikat. Halmai Tamás „hallani való” szavai nem ismeretlenek olvasóink számára. A Pécs-Somogyban élő alkotó évek óta publikál lapunkban. Eddig hét könyve jelent meg: versek, prózák, esszék, kritikák, monográfia egyaránt. Legutóbbi kötetében az utóbbi tizenöt év verseit gyűjtötte egybe Kalligráfia címmel. S a szerző talán nem is választhatott volna ennél kifejezőbb címet versei számára, hiszen e szó szép írást jelent. A könyvet bárhol kinyitjuk, mindegyik lapja ablak a szépségre. Arra a szépségre, amely sokkal inkább valóság, mint fogalom.

Az Esztergomi Keresztény Múzeum kincsei

Feszülettel mindenhol találkozhatunk: templomokban, egyházi intézményekben és otthon is. A feszület háromdimenziós alkotás, szobrászati, iparművészeti munka. Ám létezik másfajta művészi megfogalmazása is, amivel sokkalta ritkábban találkozhatunk.

Az oltár felett függő festett kereszt a XII. században terjedt el Itáliában, és a XV. század elejéig volt használatban. Kezdetben frontális beállításban festették meg a művészek a halál felett győzedelmeskedő Krisztust. A XIII. század második negyedétől jelentek meg azok a keresztek (elsőként Assisiben), amelyeken a szenvedő Krisztust ábrázolták. Ezeken a kereszteken Krisztus már nem frontális beállításban látható, hanem a szenvedés gyötrelmei következtében teste elmozdul, illetve kimozdul a kereszt tengelyéből. Giotto ebben a műfajban is újat hozott létre. Festett keresztjén Jézus egymásra helyezett lábait egy szög rögzíti a fára. Az esztergomi festmény ezt a giottói újítást közvetíti. Ugyancsak modernnek számít a drapériakezelés, ami a sienai trecento hatását mutatja. Modernsége ellenére mégis a korábbi korok, mégpedig a XIII. századi bizantinizáló művészet letéteményese a Keresztény Múzeum táblája: erről árulkodik a test zöldes aláfestése, illetve kevésbé plasztikus megjelenítése. Festett keresztünk értéke leginkább abban rejlik, hogy hasonlóval Itálián kívül ritkán találkozhatunk. Az esztergomi keresztet valószínűleg vagy a XIV. században vásárolták Magyarországnak, vagy ekkor festette egy hazánkban dolgozó itáliai művész.

                                           Kalász Mártonnak

Ugyanaz a kisfiú, mint aki nézte a folyót,

ötven év múltán is alig tud többet a világról;

arra nem gondolhatott, hányféle időt élhet,

hányszor kezdi újra, milyen folytatást jelzett

az éjszaka szobájába tévedt imádkozó sáska.

Mikor az ablaknál ül, s a fák a fénybe araszolnak,

boldog, ha leíródik gyerekkorából egy pontos szó.