Hálás buzogányvirág
A buzogányvirág Dél-Amerika trópusi őserdeiből származik, és alkalmazkodóképessége folytán olyan helyeken is jól érzi magát, amelyek az eredeti élőhelyektől eltérő adottságúak.
Alig akad olyan lakás vagy irodahelyiség, amelyben ne lenne buzogányvirág. A Diffenbahia néven is ismert növény Josef Dieffenbachnak állít emléket, aki a bécsi botanikus kert főkertésze volt.
A legelterjedtebb a Dieffenbachia picta faj, amelynek levelein fehér erezet, illetve pettyezés látható. Igazi dísze nem a virág, hanem a nagy, ovális levélzet. Szobai tartás során ritkán látható a zöld buroklevélben megbúvó torzsavirágzat. Az ívesen hajló levelek a növény vastag, nedvdús szára mentén helyezkednek el. Törzsmagassága elérheti a két métert, és nem kell attól tartani, hogy kinövi a lakást, mert jól tűri a visszametszést.
Egyedülálló
Az Árpád-korban épült körtemplomok (rotundák) száma igen csekély. Említhetjük például a karcsait vagy a kallósdit, de az egyik legszebb minden bizonnyal a Magyarországon egyedülálló formájú, fehér falával és sötétbarna tetejével impozáns látványt nyújtó ösküi kerektemplom.
Patak
Az Úr kertjét öntöző folyó négy ágra szakadt, hogy a világnak életet adjon. Amit a Teremtés könyve elmond, vizek archetípusa lehet, még a legkisebb pataké is, amely réten suhan át, vagy hegyek közt csörgedezik, esőszakadásban magasra szökik, átsuhan pallón, hídon. Aztán megcsendesül, és újra önmagát mutatja tájnak, embernek. Jellegzetessége, a mozgás „árasztja a bölcsességet”, bármily kevés vizű is – ha tiszta. Mauriac, a francia író a kegyelem folytonos patakjáról ír, amely soha ki nem szárad. Természetfölöttisége ez a víznek, szeretetbizonyság, hogy a Teremtő nem feledkezik meg fiairól.
Tanyabájkkal Pesten
Két keréken
Amikor már teljesen beletekeredünk a tekerésbe, azaz mániákus biciklistákká váltunk, egyre többször lesz úrrá rajtunk a biciklivásárlási láz. Ez enyhébb esetekben csak alkatrész– és kiegészítővétel-kényszer, szerencsésebb alkalmakkor elég egy-egy új nyereg, gumi, pumpa, csengő, lámpa, kéziszerszám, övtáska, sisak, kantáros nadrág vagy narancssárga mez. Az idők múltával összehord, vagyis összeteker magának az ember egy csomó eredményt, száz kilométereket teljesít a megadott szintidőn belül, hegyekre harcolja fel magát, kegyetlen sebességgel zúdul le a lejtőkön; ha nem akarja is, történetei lesznek, megélednek benne a bringás történetek, lassan már csak erről tud beszélni. Szóval veszélyes is lehet a bicós élet.
„Az emberi szenvedés mélységeit fürkészve”
Rómában március 10-én bemutatták Michele Campanella, a neves Liszt-kutató és -szakértő kötetét Az én Liszt Ferencem címmel. Az író az Osservatore Romano vatikáni napilapban megjelent cikkében részleteket mutatott be kötetéből.
A könyv megállapítja, hogy Liszt Ferenc életében a hit még a szkeptikus megfigyelők szerint is vitathatatlanul jelen volt. Manapság a hozzáértők arra keresnek választ, hogy Liszt zenéjét miképpen hatja át ez az ambícióitól és terveitől független, mélyen megélt hit – írja könyvében Campanella.
A Bánk bán ősváltozata
Lemezajánló
A Bánk bán legújabb lemezfelvételének nem az a legfőbb érdeme, hogy Erkel művének 1860-as ősváltozatát rögzíti, hanem az, hogy van. Nem „világpremierről” van szó, hiszen az eredeti verziót az akkori Szerencsejáték Rt.-nek (!) köszönhetően 1993-ban már felvették Oberfrank Géza vezényletével, Molnár András, Kertesi Ingrid és Marton Éva főszereplésével. Amióta a Hungaroton az 1990-es évek elején leállt nemzetközi viszonylatban is jelentős operai projektjével, amelyben első osztályú hazai és külföldi énekeseket foglalkoztatott, zenei életünk élvonalának – széles körben hozzáférhető – hangi dokumentálása lényegében leállt. Most a már nem is annyira új generáció tagjai kaptak lehetőséget, hogy a hallgathatóság örökkévalóságába lépjenek. A címszereplő, Bándi János harminc éve főiskolásként debütált Rossini Hamupipőkéjének Ramiro hercegeként az Erkel Színházban.