Gazdagon díszítő pimpók

A Kárpát-medencében honos pimpó már régóta megbecsült növény, elsősorban gyógyhatása miatt. Ismertségét bizonyítják a népnyelvben előforduló elnevezései: vérhasgyökér, köszvényfű, vad varádics, pipifű és Isten abroszkája.

Dísznövénnyé csupán az utóbbi évtizedekben lépett elő, nemesített fajtái egyaránt díszíthetik a sziklakertet, az erkélyládát vagy a teraszt. A pimpó (Potentilla) évelő, lombhullató cserje, amelynek egy méter magas és törpe fajai is vannak. Az előbbit dézsában, az utóbbi cserépben is lehet nevelni. Szorgosan virágzik, egész nyáron színes tőle a kert. A virágai tányér alakúak, és sok színvariációban nyílnak. A fehér pimpó (P. alba) ötszirmú virágkelyhe lazán elterül, az arany pimpó (P. aurea) sárga virágait ezüstös levelek keretezik. Több piros árnyalatú, nemesített fajtája is van: a képünkön ábrázolt nepáli pimpó (P. nepalensis ‘Miss Willmott’) nyár elejétől őszig virít, ha elnyílt virágait rendszeresen lecsípik. Narancs- és rózsaszínű változatai is vannak. Jó tudni, hogy bár a pimpók napfénykedvelők, közvetlen napsütéstől halványulnak a színei.

A pereszkegombák vizsgálata, meghatározása még a szakértők véleménye szerint sem egyszerű. Vannak tavasszal termők, de nyári megjelenésűek, sőt az év utolsó hónapjaiban előforduló fajok is. Gondolhatunk itt a fehér színű szentgyörgygomba néven is ismert májusi pereszkére, vagy a nyári, sárgásbarna színű csalóka pereszkétől az őszi, lilatönkű pereszkén át a szürkésfekete színű késő őszi fenyőpereszkére és még sok társukra. A pereszkék változatosságát jól mutatja, hogy tudományos nevezéktárunk – eltérő mikro- és makroszkópikus tulajdonságaik miatt – több nemzetségbe sorolja őket.

A piaci élet alaptörvénye: azt kell gyártani, amire igény mutatkozik. A keresletet persze növelni lehet reklámokkal és mindenféle üzleti fogásokkal, ám sokkal szerencsésebb, ha már eleve jelentős mértékû. Lengyelországban a valláshoz kötődő termékek e szerencsés helyzetben vannak. Így aztán nem meglepő, hogy május elején, az elsőáldozás időszakában új édesség került az ottani üzletek polcára, amelynek neve: Első szentáldozási emlék. A legendás mozgalomhoz kötődő Szolidaritás csokoládégyár desszertjének díszdoboza elegáns bonbonokat rejt, négyféle töltelékkel. Fiúknak és lányoknak is készül – képünkön most az előbbi változat borítóját mutatjuk be. Ez az édesség egyfajta lengyel hagyományt követ, hiszen Boldog II. János Pál pápa emlékirataiból tudjuk: kisfiúként, ha jól viselkedett, a vasárnapi szentmise után édesapja krémest vásárolt neki a templom melletti cukrászdában…

Fotó: Zsille G.

A szegedi füvészkertben, a madarak és a fák napjához kapcsolódóan e figyelemfelkeltő címmel tartanak ismeretterjesztő foglalkozásokat gyerekeknek. Az év madara Magyarországon 2011-ben a széncinege (más néven küncsics, tökcinege, szegcin, tükrös cin vagy cince), az év fája pedig a tiszafa, amely nem a Tisza folyóról kapta a nevét. Egy 1250-es oklevél „tyzafa” néven említi, később előfordul „thysafaként”, majd „tizafaként” is. Erdélyben tiszafenyő és ternyőfa néven ismerik.