Emlékezetből, tehát szívből
Fedezzük fel a zsolozsmát!
Minden istentisztelet egyik fontos eleme az ismétlés. Napról napra, hétről hétre, hónapról hónapra ugyanazokat a szövegeket imádkozzuk. Ismétlés nélkül nem lehetséges liturgia: az imádságban való részvétel egyik záloga az, hogy tudjuk, mikor mi következik, biztonságban ráhagyatkozhatunk az ismerős, otthonos mondatokra.
Nem kivétel ez alól az egyház hivatalos zsolozsmáskönyve, a Liturgia Horarum sem, amely lényegében négy hétre osztja el a zsoltárokat és más biblikus szövegeket. Vannak szerzetesközösségek, amelyek két vagy épp egy hét alatt imádkozzák el a teljes zsoltároskönyvet. A lényeg az ismétlődés.
A piaci élet alaptörvénye: azt kell gyártani, amire igény mutatkozik. A keresletet persze növelni lehet reklámokkal és mindenféle üzleti fogásokkal, ám sokkal szerencsésebb, ha már eleve jelentős mértékû. Lengyelországban a valláshoz kötődő termékek e szerencsés helyzetben vannak. Így aztán nem meglepő, hogy május elején, az elsőáldozás időszakában új édesség került az ottani üzletek polcára, amelynek neve: Első szentáldozási emlék. A legendás mozgalomhoz kötődő Szolidaritás csokoládégyár desszertjének díszdoboza elegáns bonbonokat rejt, négyféle töltelékkel. Fiúknak és lányoknak is készül – képünkön most az előbbi változat borítóját mutatjuk be. Ez az édesség egyfajta lengyel hagyományt követ, hiszen Boldog II. János Pál pápa emlékirataiból tudjuk: kisfiúként, ha jól viselkedett, a vasárnapi szentmise után édesapja krémest vásárolt neki a templom melletti cukrászdában…
A szegedi füvészkertben, a madarak és a fák napjához kapcsolódóan e figyelemfelkeltő címmel tartanak ismeretterjesztő foglalkozásokat gyerekeknek. Az év madara Magyarországon 2011-ben a széncinege (más néven küncsics, tökcinege, szegcin, tükrös cin vagy cince), az év fája pedig a tiszafa, amely nem a Tisza folyóról kapta a nevét. Egy 1250-es oklevél „tyzafa” néven említi, később előfordul „thysafaként”, majd „tizafaként” is. Erdélyben tiszafenyő és ternyőfa néven ismerik.