A San Pietro egyik mellékoltára alatt várja a feltámadást Giuseppe Sarto. 1903. augusztus 4-én választottak pápává. Harmadik utóda 1954 májusában szentté avatta.
A Piusz nevet vette föl, a „kegyesek” sorában ő volt a tizedik. Messziségbe néző tekintet, mély szemek, s a már kanonizációja után a képein megjelenő „fénytöbblet” egyáltalán nem stilizált arcról tanúskodik, hanem arról a benső emberről, aki volt.
A „zsolozsma” kifejezés lényegi kapcsolatban van a zsoltár fogalmával. E rovat keretei nem teszik lehetővé annak kifejtését, hogy az ókori görög nyelvű Ószövetség-fordítás, a Septuaginta „pszalmósz” kifejezése (ezt fordítjuk mi „zsoltárnak”) és a bibliai Zsoltárok könyvének, a „Pszaltérionnak” a fogalmisága hogyan megy át nemcsak az egyes nyelvek fordításaiba, hanem miként kapcsolódnak össze ezek az ószövetségi, sugalmazott (!) költemények a keresztény, egyházi gyakorlattal, a zsolozsmázással.
Jézusnak ez a tanítványokhoz intézett kérdése szüntelenül visszhangzik századokon át. Hozzánk is elér. Felszólítása minden embernek szól, és ma talán még inkább, mint valaha.
Valóban, kicsoda számomra Jézus? A kérdés elgondolkodásra és elmélyedésre indít, létünk legmélyét érinti, és olyan válaszra késztet, amely sok mindenben meghatározza életünket, s mindenképpen kötelezettségekkel jár. Nem térhetünk ki előle, mert ez a legnagyobb kérdés, mondhatni életünk vizsgakérdése.
A Cor Unum Pápai Tanács augusztus 11-én a pápa nevében Afrika „szarvának” egyes egyházmegyéibe küldött jelentős segélyt. Erős jelzés ez a nemzetközi közösségnek is. Ezekben a napokban jelent meg a hír, hogy különböző konferenciákat hívnak össze a legmegfelelőbb beavatkozás tanulmányozására. Ez pozitív jel, tanúsítja a nemzetközi közösség jelenlétét. Ennek ellenére továbbra is sokan meghalnak, tehát azonnali beavatkozásra van szükség. Ugyanakkor fejlesztési terveket kell kidolgozni, amelyek biztosíthatják az új nemzedékek jövőjét is, és örökre eltávolíthatják az éhínség pusztítását.
Az augusztus 20-i állami ünnepségsorozat részeként, a budai rakparton kialakított Magyar Ízek Sétányán a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi missziós orvoscsoportjának a sátra is helyet kapott, hogy a karitatív szervezet csángó egészségőrző programját népszerűsítse. A gasztronómiai sétányon befolyt bevételek huszonöt százalékával a Vedd fel és láss! nevű máltai programot támogatják.
2012-ben általános egészségőrző programot hirdet a moldvai csángók körében a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. A Budapesttől ezer kilométerre eső településeken élő emberekre – akik szigetszerű közösségekben élve a mai napig őrzik magyarságukat – a szeretetszolgálat nemzetközi missziós orvoscsoportja hívta fel a figyelmet.
A szaksajtó által a legnemzetközibb, legsokszínűbb rendezvényként emlegetett Sziget Fesztiválra idén összesen 385 ezren látogattak el, hat kontinens mintegy ötven országából. A múlt vasárnap zárult rendezvényen – amelyen a keresztény felekezetek képviselői is jelen voltak – többen vettek részt, mint tavaly.
„Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.”
Amikor Magyarország új Alkotmányának e sorait olvastam, eszembe jutott a királydombi István, a király előadás. Kilencéves gyerekként ott lehettem a rockopera főpróbáján, és eleven valósággá változott előttem a mondák első szent magyar királyának története.
Két legismertebb étkezési dinnyénk, a sárga- és a görögdinnye nagy múltra tekinthet vissza.
(Cucumis melo) már ötezer évvel ezelőtt termesztették Elő- és Közép-Ázsiában. Azóta se szeri, se száma a nemesített fajtáknak. Maga a gömb vagy diszkosz alakú gyümölcs a növény óriásira nőtt bogyójának tekinthető, amelynek belsejében érnek a gyümölcshúsba ágyazott magvak.