A megváltásról
Vers
Megváltott a jóléttől és becsülettől,
Megváltott a boldogságtól és bánattól,
Megváltott az élettől és emlékétől,
Megváltott. Zsille Gábor fordítása
Megváltott a jóléttől és becsülettől,
Megváltott a boldogságtól és bánattól,
Megváltott az élettől és emlékétől,
Megváltott. Zsille Gábor fordítása
Mérhetetlen elem,
bárhogy is van, más, mint
a gém röpte, a tigris járása,
az ámbrás cetek víz alatti tánca.
A materializmus, hogyne.
Azzal a feltétellel, hogy kellően dialektikus lesz.
Vagyis képes lesz bűvészkedni a szívvel és a fejjel,
A lélekkel s a testtel, élettel és halállal,
Hogy nem kerüli el a kérdéseket a végső dolgokról,
És elismeri a hívők s a nem hívők egyaránt fontos érveit.
2002. november 28.
Zsille Gábor fordítása
Ha Isten nincs,
Azt jelenti, hogy mi vagyunk istenek.
Nemet mondtunk a világ törvényére,
Mely az elmúlás és a halál törvénye,
Ahogy a tudatlanságé is.
Felfedeztük a jót és a rosszat.
Katedrálisokat építettünk.
Oltárt emeltünk a Hiányzó tiszteletére.
Elhittük, hogy visszanyerhető az elveszített Menny.
2002
Zsille Gábor fordítása
Fohászkodom az én pártfogó Istenemhez.
Mert neki bizonyára sok milliárd füle van,
És egy közülük szüntelen csak nekem nyitva.
2002. november 28.
Zsille Gábor fordítása
Nagymama varrógéppel javította az éppen aktuális gyermekholmit. A készülő kis ruhát az ablak felé emelte, lát-e rajta még valami hibát. Bandika erre felkiáltott: „Nagyi, te úgy tartod azt a nadrágot, mint a pap bácsi a templomban a cukrot!” Nagyi megrökönyödve: „De Bandika, az nem cukor, az a Jézuska teste!” Mire ő: „Dehogy, Nagyi, hiszen aztán megeszi!”
Szatmári Gizella
Számomra a tavasz legnagyobb élményét minden évben az újra felhangzó fülemülecsattogás jelenti. Mindig a Népligetben keresem őket először, ahol több pár is fészkel. Alakásomtól sincs messze, mindössze négy metrómegállónyira. Idén április 11-én próbálkoztam először. Vittem a fülemülesípot, és reménykedtem, mert bár a reggel hűvös volt, sütött a nap, és körben énekeltek a madarak. Barátkákat, erdei pintyeket, csilpcsalpfüzikét hallottam, örvös galambok búgtak, egyikük szárnyával csattogva nászrepült a fák felett.