Angster József emlékére

Életének kilencvenhatodik évében hunyt el Budapesten március 14-én Angster József, a pécsi Angster József és Fia Orgona- és Harmóniumgyár, a legjelentősebb magyar orgonaépítő műhely egyik utolsó vezetője.

Halálával a magyarországi orgonagyárak nyolc évtizedes működésének egyik vezető szakembere távozott közülünk, egy 1949-ben végleg lezárult korszak utolsó tanúja. Világot járt nagyapja (idősebb Angster József, 1834–1918) 1867-ben, a magyarországi orgonaépítés történetének legígéretesebb idejében alapította, majd tette Magyarország kiemelkedő orgonaüzemévé vállalkozását. Ekkoriban vált országszerte ismertté az aradi Dangl-üzem, a kecskeméti, majd rákospalotai Országhorgonagyár, a temesvári Wegenstein Lipót vállalkozása, és a legnagyobb konkurens, Rieger sziléziai gyára, majd budapesti fióküzeme.

Az Olvasó írja

A Koinonia közösség kassai rendezvényén vettem részt a napokban. A találkozón szlovák és magyar fiatalok tanúságtételeit hallva életre kelt az evangélium. Egy olasz vendég mesélte, hogy fiatalkorában egy bárban találkozott Istennel. Káromkodás után valaki megkérdezte tőle: Miért káromkodsz, ha nincs rá okod? Nem kellene így beszélned Istenről, aki csak segít rajtad. Attól kezdve erős istenfélelem fogta el, megváltozott az élete. Ma már fölszentelt papként sokat imádkozik a betegekért és más szenvedőkért is. Így válaszolt Isten a Miatyánk imádság egy mondatára: „Szenteltessék meg a te neved.”

Az Olvasó írja

Butsy Lajos atyát a győri római katolikus püspökség küldte Aknaszlatinára évekkel ezelőtt, hogy itt szolgáljon plébánosként. Most véglegesen hazatér, és máshol folytatja szolgálatát. Sajnálattal vesszük ezt tudomásul, emellett mélységes hálánkat szeretnénk tolmácsolni a győri római katolikus püspökségnek, hogy Butsy Lajos atyát Aknaszlatinára küldte a katolikus plébánia vezetésére.

Könyvespolcra

A számítógépek korának beköszöntével a könyvek felett sokan megkongatták a lélekharangot, mondván, a Gutenberg- galaxis összeomlóban van. Úgy tűnik, a vészmadaraknak mégsem volt igazuk. Az Új Ember antikváriumába például sokszor kerül be olyan könyv, mely nem sokáig pihen a polcon. Közéjük tartozik Eckhart mester vagy Sienai Szent Katalin egy-egy műve, amely magyarul a ‘80-as években jelent meg. Érthető tehát, hogy a Kairosz Kiadó ezek újrakiadására vállalkozott. Legutóbb például Sienai Szent Katalin misztikus leveleinek első része jelent meg gondozásukban.

Parallax – nézetek kora

Minden igazságnak van egy csöppnyi gyanús mellékíze – írja Robert Musil, az elsősorban A tulajdonságok nélküli ember című regénye alapján ismert osztrák író. Mára azonban mintha fordítva érvényesebb lenne az ironikus mondás, hiszen napjainkban a gyanakvás sokkal általánosabbnak tűnik, mint az igazságba vetett hit. Kétkedni, megkérdőjelezni, hitelességet gyanakodva vizsgálni – ezek a társadalmi diskurzus egyre általánosabb jelei. Olyannyira, hogy a legkülönbözőbb igazságokba vetett hitet és következetes, mély meggyőződésű képviselését sokszor fanatizmusnak bélyegzik. A közgondolkodás szerint – ha egyáltalán létezik ilyesmi, s ha létezik, talán leginkább ezt szükséges kétkedéssel fogadni – igazság az, hogy mindenben kételkedni kell. S ehhez kétség nem férhet. A descartes-i cogito ergo sum helyébe a dubito ergo sum, a „kételkedem, tehát vagyok” lépett.