Gyerekszáj
Szent négyesség?
Nagyi, azt tudom, ki az Atya, a Fiú és a Szentlélek, de ki az az ámen?
Verebély Marci,
Budapest
Nagyi, azt tudom, ki az Atya, a Fiú és a Szentlélek, de ki az az ámen?
Verebély Marci,
Budapest
A bazsalikomot a királyok fűszerének, a hinduk szent növénynek tartották, az olasz konyha pedig elképzelhetetlen nélküle. Már a középkori Magyarországon is megbecsült növény volt. Az 1500-as évek végén Pécsi Lukács Az keresztyény szüzeknek tisztességes koszorója című könyvében felsorolt húsz „erényes” virág között ott a bazsalikom is.
A magyarul királyfűnek, németborsnak is nevezett kerti bazsalikom (Ocimum basilicum) lágyszárú, egyéves növény. A fél méter magas, négyszögletes szárak mentén kanalasan behajló, ovális alakú levelek helyezkednek el. Az ajakos virágok a szár csúcsán, álfüzérben bomlanak fehér, rózsaszín vagy halványlila árnyalatokban.
Van, aki könnyen tanul nyelveket és van, aki évekig biflázza a legegyszerűbb szavakat is. Abban azonban mindenki egyetért: a legjobb „iskola” az, ha az elsajátítandó nyelv hazájában csiszoljuk új vagy éppen megkopott nyelvtudásunkat.
A Budapesti Közlekedési Vállalat, vagyis a BKV háza táján néha jó dolgok is történnek. Az elmúlt napokban nosztalgiaplakátok jelentek meg a villamosokon: évtizedekkel ezelőtti hirdetmények újranyomtatva. 1942-ből az egyik arra szólít fel, hogy ne szemeteljünk, használt villamosjegyünket dobjuk a szemétgyűjtő kosárba. A képünkön látható plakát, amely a kötőtűk használatának veszélyeitől óv, 1953-ból való. Tanulságait hirtelenjében három pontban foglalhatom össze:
Nagyanyám portáján állt egy karcsú almafa. Könnyen fel tudtam mászni rá, s kényelmesen üldögélhettem az ágak között, amikor épp magányra vágytam. Szentiváni (vagy ahogy mi mondtuk: szentiványi) alma termett ezen a fán – apró, zöldessárga, nagyon finom gyümölcs. Valahányszor a nyári napforduló közeleg, eszembe jut mama almafája, s a régi nyarak, amikor mi, gyerekek néha a pajtában alhattunk. Sokáig világos volt. Az éjszaka langyos és simogató. Köröttünk tücskök ciripeltek. A világ zaja és a felelősséggel, kötelességekkel teli felnőttkor oly messze még…
Életének kilencvenhatodik évében hunyt el Budapesten március 14-én Angster József, a pécsi Angster József és Fia Orgona- és Harmóniumgyár, a legjelentősebb magyar orgonaépítő műhely egyik utolsó vezetője.
Halálával a magyarországi orgonagyárak nyolc évtizedes működésének egyik vezető szakembere távozott közülünk, egy 1949-ben végleg lezárult korszak utolsó tanúja. Világot járt nagyapja (idősebb Angster József, 1834–1918) 1867-ben, a magyarországi orgonaépítés történetének legígéretesebb idejében alapította, majd tette Magyarország kiemelkedő orgonaüzemévé vállalkozását. Ekkoriban vált országszerte ismertté az aradi Dangl-üzem, a kecskeméti, majd rákospalotai Országhorgonagyár, a temesvári Wegenstein Lipót vállalkozása, és a legnagyobb konkurens, Rieger sziléziai gyára, majd budapesti fióküzeme.
A Koinonia közösség kassai rendezvényén vettem részt a napokban. A találkozón szlovák és magyar fiatalok tanúságtételeit hallva életre kelt az evangélium. Egy olasz vendég mesélte, hogy fiatalkorában egy bárban találkozott Istennel. Káromkodás után valaki megkérdezte tőle: Miért káromkodsz, ha nincs rá okod? Nem kellene így beszélned Istenről, aki csak segít rajtad. Attól kezdve erős istenfélelem fogta el, megváltozott az élete. Ma már fölszentelt papként sokat imádkozik a betegekért és más szenvedőkért is. Így válaszolt Isten a Miatyánk imádság egy mondatára: „Szenteltessék meg a te neved.”
Butsy Lajos atyát a győri római katolikus püspökség küldte Aknaszlatinára évekkel ezelőtt, hogy itt szolgáljon plébánosként. Most véglegesen hazatér, és máshol folytatja szolgálatát. Sajnálattal vesszük ezt tudomásul, emellett mélységes hálánkat szeretnénk tolmácsolni a győri római katolikus püspökségnek, hogy Butsy Lajos atyát Aknaszlatinára küldte a katolikus plébánia vezetésére.