Magyar Kurír - Új Ember - Oldal 1640 a 2750-ből - Magyarország katolikus hetilapja

Szelíd- és vadgesztenye

2012-08-31 Szerző: Lovas Katalin

A szelídgesztenye a késő ősz jól ismert csemegéje. A vadgesztenye barna termései is ugyanekkor hullanak le, beterítve a sétányokat és a parkok útjait. Mindkettő fontos gyógynövény is egyben. Hasonlóak, és mégsem rokonok. Ha a terméseket és a termésburkokat vetjük egybe, sok hasonlóságot látunk a szelíd- és a vadgesztenye között. A különbség virágzáskor derül ki egyértelműen. A vadgesztenye hatalmas, fehér fürtvirágzata tavasszal nyílik, és teljesen eltér a nyáron virágzó szelídgesztenyéétől. Ez utóbbi virága barkában és az annak tövén lévő füzérben nyílik, utalva a növény rokonságára a bükkfafélékkel.

Több mint sportverseny…

2012-08-31 Szerző: Koncz Veronika

A paralimpiáról mindig kevesebb szó esik, mint az épek olimpiájáról. Pedig a résztvevők ugyanakkora (ha nem nagyobb) erőfeszítéssel készülnek a versenyre, és győzelmük, sikerük nem pusztán sportgyőzelem, sportsiker. Az augusztus 29-én kezdődő londoni paralimpián hazánk is szép számú versenyzővel képviselteti magát.

De tudjuk-e, honnan ered a verseny ötlete, és kik voltak az első paralimpikonok?

„Hozz egy könyvet, vigyél egy könyvet”

2012-08-31 Szerző: Koncz Veronika

Évtizedek óta ismerjük a borúlátó jóslatot, amely szerint a könyvkiadás napjai meg vannak számlálva. A Gutenberg-galaxist sokáig „csak” az a tény veszélyeztette, hogy az emberek többségét egy ideje nem érdekelték a könyvek. Ma pedig azt látjuk, hogy akik még szeretnek olvasni, azok is egyre inkább az elektronikus könyv felé fordulnak.

„Emberek üdvösségét bíztad rám”

2012-08-31 Szerző: Mészáros Ákos

Ruppert János emlékezete (1933–1972)

Negyven év telt már el úgy, hogy Ruppert atya nincs közöttünk. Ám a budai ciszterci Szent Imre-templomban a vasárnapi diákmiséken elmondott homíliái még most is a fülembe csengenek. Beszédei rövidek voltak. Negyed óra, legfeljebb húsz perc elég volt neki ahhoz, hogy lényegre törően közölje mondanivalóját hallgatóságával. Mindig a hétköznapi életből mesélt egy kis történetet, amelyben legtöbbször gyerekek szerepeltek. Nagyon „értette” azt a nyelvet, amellyel az ifjúságot meg lehetett szólítani.

Az új evangelizáció esélyei

2012-08-31 Szerző: Zsille Gábor

Könyvespolcra

Az Országos Lelkipásztori Intézet (OLI) minden év januárjában megrendezi az Országos Lelkipásztori-Teológiai Napokat. A hagyományoknak megfelelően idén is Egerben tartott, négynapos tanácskozás legfontosabb előadásaiból az OLI most megjelentetett egy ízléses kiadványt, Meghirdette nekünk Isten országát címmel. A könyv szerkesztője, Kámán Veronika valóban csak a legfontosabb felszólalásokat köthette csokorba, hiszen a teljes program rendkívül gazdag volt (a papnevelő intézet kápolnájában és több termében olykor egyidejűleg is zajlottak az események), és a könyv így, e szigorúság mellett is százötven oldalas lett.

Jegyességben Istennel

2012-08-31 Szerző: Baranyai Béla

Könyvespolcra

A szüzességet a világ kultúrája nap mint nap gyanú és nevetség tárgyává tette és teszi. A keresztény spiritualitásban azonban fontos szerepe van, nemcsak a papi nőtlenség, hanem a szerzetesi életben betöltött szerepe miatt is. Raniero Cantalamessa kapucinus szerzetes, a Pápai Ház szónoka Szüzesség című könyvében nemcsak azokhoz szól, akik hivatásukból adódóan nem kötöttek házasságot. Gondolatai minden megkeresztelt számára érdekesek lehetnek, akik Isten országa felé törekszenek.

Egy jelentős kortanú

2012-08-31 Szerző: Új Ember

Szennay András halálára
Közelmúlt történelmünk jeles személyisége, aki életében a szocialista diktatúra számos akadályoztatását elszenvedte, tehetsége és kompromisszumkészségerévén a bencés rend főapátjává, sokat alkotó teológiaprofesszorrá válhatott.

A giccsről

2012-08-31 Szerző: Máté-Tóth András

Parallax – nézetek kora

A giccs egyidős a tömeggel. Amikor a XIX. században felgyorsult a modern világ kialakulása, megjelent az emberi együttélés egy új formája, amelyet a történészek és a szociológusok tömegnek neveznek. Emberi sokaságról van szó, melynek tagjait immár nem a családi kötelékek és a helyi kultúra hagyományai tartják egyben, hanem a nagyvárosok vonzereje és az ott kínált munkalehetőségek. A tömeg egyszerre nagyon színes, mert megszámlálhatatlan féle ember alkotja, ugyanakkor szürke is és arctalan, mert a sokféleség egybemosódik benne.