Rákosfalva ünnepe
A rákosfalvai Szent István király-templom felszentelésének 125. évfordulóján, szeptember 9-én megtartott ünnepi szentmisét Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsekkel közösen mutatta be Spick Károly plébános.
A rákosfalvai Szent István király-templom felszentelésének 125. évfordulóján, szeptember 9-én megtartott ünnepi szentmisét Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsekkel közösen mutatta be Spick Károly plébános.
Tizenöt éves a KPSZTI
„Szeretet, türelem, egymásra figyelés kísérje közösségeink életét” – fogalmazott Erdő Péter bíboros a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet (KPSZTI) tizenöt éves fennállását ünneplő Veni Sancte szentmisén. A KPSZTI háttérintézményként meghatározó szerepet játszik a közoktatás rendszerében a katolikus oktatási-nevelési intézmények szakmai tevékenységének összehangolásával, magas színvonalú szakmai irányításával.
Világ-nézet katolikus szemmel
Az az iskolaajtó most is nyitva van, amelyen egykor beléptem. Most unokáimat látom belépni, mivel ugyanaz minden iskolaajtó…
Mit csinál egy öreg iskolás – annyi évtized múltán? Néz és hallgat. Látja a perdülő faleveleket, táviratokat olvas, mindegyikről ugyanazt az üzenetet: bár egyre több a mész, mint az ész, mégis tanulnod kell. Tanulni a fákat – nem csupán a télieket –, és arra gondolni: ami volt, nem jön vissza soha. Egy-egy fa új alakot ölthet. Minden új, és mégis a régi…
Világ-nézet katolikus szemmel
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke meglepő módon új hangot ütött meg az európai helyzetről szólva. Szeptember 6-án, egy brüsszeli értekezleten kijelentette, amit már igen sokan megállapítottak: Európában nemcsak pénzügyi, de bizalmi válság is van. Az európaiak – ötven év óta először – nem a jobb élet reményében, hanem bizonytalanul tekintenek a jövőbe. Barrosót végre aggasztja, hogy nőtt a munkanélküliség. „Elfelejtjük, hogy van, akinek nincs mit ennie? Elfelejtjük, hogy helyenként szociális vészhelyzet van? Hunyjunk szemet e fölött?” – tette fel a drámai kérdéseket.
Sok költség és kérdés merül fel iskolakezdéskor. A tanszerek vásárlásakor a minőség vagy az ár a fontosabb szempont? Hol szerezzük be a szükséges dolgokat: kis papírboltban vagy bevásárlóközpontban? Szükség van-e új iskolatáskára, tolltartóra? Ilyen és ehhez hasonló, aprónak tűnő, mégis fontos döntéseket kell meghozni, amelyek mind hatnak arra, mennyit költ egy család az iskolakezdéskor. Amire biztosan költeni kell: a tankönyvcsomag, az iskolaszerek és a tornazsák tartalma.
Az oktatási államtitkárság tájékoztatása szerint idén az első és ötödik évfolyamon átlagosan hatezer-ötszáz forint egy könyvcsomag ára, a nyolcadikosoké pedig körülbelül tízezer forint. Tanszercsomagra, ha csak a legszükségesebb dolgokat vásároljuk, és az alacsony vagy közepes árfekvésű termékeket választjuk, kilenc–tizenkét ezer forintot kell költeni. Egy átlagos tornafelszerelésre öt- és tízezer forint közötti összeget kell szánni.
Támogatás az iskolakezdéshez
Hány színes ceruza kerüljön a tolltartóba? Mit rejt egy felszerelt tornazsák? Mi kell a tisztasági csomagba? A tanév megkezdése országszerte számos családnak jelent komoly anyagi megterhelést.
A Katolikus Karitász minden évben kiemelt figyelmet fordít az iskolakezdésre, különösen azokra a családokra, amelyek számára nehézséget jelent gyermekeik alapfelszerelésének beszerzése.
A segélyszervezet az idei évben közel húszmillió forinttal segíti az iskolás gyermekeket. Országszerte összesen mintegy kétezer diák részesül támogatásban, amelyet utalvány formájában kapnak meg a családok.
Emellett a Katolikus Karitász egyházmegyei központjai iskolatáskákat, tornacipőket, tanszereket – tolltartót, ceruzát –, kötelező szépirodalmi műveket is adományoznak a rászorulóknak.
Szeptemberben az 1356-os adományvonalra érkező támogatást szintén az iskolás gyermekek segélyezésére fordítják. Ez telefonhívásonként ötszáz forintot jelent a rászorulóknak.
KK
A hét kérdése
Becsöngettek, elindult az új tanév. Ám rengeteg családban bénító probléma, hogy a szülők egyikének nincs hova munkába indulnia reggel. Az állásvesztés legtöbbször óriási trauma, az érintettek úgy érezhetik, hogy minden fogódzót elvesztettek, s noha biztos hátteret kellene jelenteniük gyermekeik számára, még önmagukért sem mindig tudnak igazán mit tenni: álláskeresési kísérleteikkel újra meg újra kudarcot vallanak. Ki segíthet, mi jelenthet kiutat? Berta Csabánét, a Budapest Esély Nonprofit Kft. MUNKAPOCS munkaerő-kölcsönző és -közvetítő irodájának vezetőjét kérdeztük.
– Melyek a legfontosabb tudnivalók, amelyekre egy frissen állástalanná vált, tanácsra szoruló embernek felhívják a figyelmét?
– Az első és legfontosabb az, hogy ne üljön le otthon, ne mondogassa azt, hogy „majd lesz valami”, és ne várja hiába, hogy a szomszéd vagy az ismerősök adnak valami jó tippet. Bármilyen nehéz is, ilyenkor minél gyorsabban el kell menni a legközelebbi munkaügyi központba, és bejelenteni, hogy munkanélküli lett az ember. Ha megvan a háromszázhatvan napos munkaviszonya, álláskeresési segélyt kap, igaz, most már csak három hónapig a korábbi kilenc helyett. Ez elég szerény összeg: a kereset hatvan százaléka, illetve maximum bruttó kilencvenháromezer forint, ami a minimálbérnek felel meg. De az anyagilag és lelkileg is megterhelő helyzetben ez a kis pénz is sokat számíthat.
Nem szerettem sem az öltöző, sem a tornaterem szagát. És kellemetlennek éreztem, hogy egy hideg, kifejezetten gyereksanyargatásra épített, gyárcsarnokszerű épületben kell körbe-körbe szaladnom vagy békaügetnem. A testnevelésórákon a kisebb gyerekek könnyen érezhetik magukat kiszolgáltatottnak, félhetnek attól, hogy megsérülnek, vagy hogy kinevetik őket, ha nem tudnak megfelelni a követelményeknek.