„Az igaz utat követte, hazáját sohasem árulta el!”

Mindszenty-kiállítás a Terror Házában

Időszaki kiállítással egybekötött nemzetközi konferencián emlékeztek meg Mindszenty József bíboros-hercegprímásról szeptember 21-én a Terror Háza Múzeumban. A szervezők a rendezvénnyel azt kívánták elérni – ahogyan Schmidt Mária, az intézmény főigazgatója fogalmazott –, hogy az emberek megnyissák szívüket a bíboros példája és szolgálata előtt, s hogy – Áder János köztársasági elnök szavaival szólva – büszkék legyenek arra az emberre, aki minden tőle telhetőt megtett az emberekért, az elesettekért, a kitaszítottakért, s mindig kitartott hazája becsülete mellett.

Erdő Péter bíboros a konferencián hangsúlyozta, hogy „a Mindszenty bíborosról napvilágot látott bőséges történeti irodalom jó része nem mentes az elfogultságtól”. A hercegprímás lelkiségéről született tanulmányok életszentségének nyomait kutatják, viszont kevés figyelmet kapott az a kérdés, hogy cselekedeteiben milyen súllyal jelentkezett vallási élete és meggyőződése. „Enélkül ugyanis tevékenységének pusztán vagy túlnyomóan politikai megközelítése torz és nem igazán reális képet eredményez. Idealizált hősként vagy éppen az adott kor valóságától távol álló politikusként mutatják be alakját.”

Gyerekszáj

Ebéd

Richárd unokám általában jól érezte magát az óvodában. Különösen az étkezések ideje alatt. Ha kedvére való volt a menü, mindig repetázott. Egy nap arról kérdeztük, mi volt az ebéd az oviban. Mire rövid gondolkodás után így válaszolt: Finom, edd meg…

Halmschlager János,
Pilisvörösvár

A Bodzás-árok mentén

A fekete bodza érése idején évente ellátogatok a Budakeszi határában lévő Bodzás-árokhoz, hogy a bogyókra érkező madarakat figyeljem. Szeptember 8-án kora reggel igazi kirándulóidő fogadott. Az ég kékje Görögországot idézte, ragyogott a nap, csak a Bodzás-árok látványa volt elszomorító. Az ötvenes-hetvenes években rendszeresen gyűrűztünk itt madarakat az őszi vonulás idején, és a hálók soha nem voltak üresek, poszátákat, fülemüléket, rigókat jelölhettünk. A bokrok azóta nagyrészt kiöregedtek, elszáradtak, de a csillogóan fekete, lédús bogyók helyett a még zöldellő növényeken is csak fonnyadt, aszott szemeket láttam. Az első madár sem poszáta vagy rigó volt. Fácántyúk repült fel, majd távolabb ismét leereszkedett, és a bokrok alá szaladt. Csak itt-ott láttam egy-egy barátkát, kis és mezei poszátát, de hiányzott az erdőből a korábban rendszeresen idelátogató sárgarigó is.

Focikupa Agárdon

Az idei vénasszonyok nyara talán utolsó szép hétvégéjén, szeptember 15-én, a parkerdőben megrendezték az Agárdi Katolikus Focikupát. Az első alkalommal kiírt versengésen sokan voltak a meghívottak, de a szőlőszüret halaszthatatlan munkálatai miatt csak kevesen jelentek meg közülük – végül öt csapat vállalta a megmérettetést.

„Leletek”

Pázmány magánkönyvtárából

A budapesti Egyetemi Könyvtárban Knapp Éva tudományos főmunkatárs szeptember 13-án bemutatta Pázmány Péter pozsonyi magánkönyvtárának idekerült részét, melyet az általa kidolgozott tudományos módszerrel azonosított.

A magánkönyvtár sorsa régóta foglalkoztatja a kutatást. A kötetek egy része nagy valószínűséggel a pozsonyi egyetemi könyvtárban található, a gyűjtemény további részéről azonban eddig kevés adattal rendelkeztünk. Ezeket a könyveket a bíboros végrendeletileg a pozsonyi jezsuita kollégiumra hagyta. Miután azonban 1773-ban a rendet (átmenetileg) feloszlatták, a magánkönyvtár egy része az Egyetemi Könyvtárba került.

Nyissunk egymásra! – Szomszédünnep

Ha az ember egy kisvárosban nő fel, természetes számára, hogy ismeri a mellette lakó nénit és bácsit. Sőt, a szemben lakókat, a szomszéd utcabelieket is, sőt még a kutyájukat, macskájukat is. Természetes, hogy tudunk egymásról, időnként olykor kicsit többet is, mint amennyi ránk tartozna. A lényeg azonban mégis az: a tér, az utca, a kisbolt a sarkon, a közös lakóhely valóságosan is összeköt bennünket.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.