Kételkedés és szégyen nélkül

Gondolatok hitünk megvallásáról

Ha valaki nem hisz híven és szilárdan, az nem üdvözülhet – mondja Szent Atanáz. Ugyanakkor akik a hitüket nem teszik teljessé, és nem ékesítik fel jó cselekedetekkel, azoknak – mivel a hit cselekedetek nélkül halott – nem nyerhet értelmet a hite, és ez az örök élethez sem lesz elegendő.
A szentatya a 2012. év októberétől meghirdette a hit évét. Vajon miért? Nem hisznek az emberek? Vagy csak azt gondolják, hogy hisznek? Vajon elveszítették a hit örömét, vagy már egyáltalán nem érdekes számukra a hit? Sok kérdés merül fel bennem, amikor azon gondolkodom, miért kellett a katolikus egyház főpásztorának kétezer év elteltével meghirdetnie a hit évét. Meggyőződésem, hogy a szentatya a Szentlélek sugallatára cselekedett, s ez komoly lelkiismeret-vizsgálatra hív bennünket.

Egy új „vallás” követői: a brazil focisták

„Tátott szájjal néztem, mi történik Brazíliában a misén: az emberek papucsban, rövidnadrágban érkeznek, a kutya az ajtóban ül, egy gyerek csokit majszol. Akadnak családok, akik az erdő közepén élnek, s mivel kevés a pap, kis kápolnájukban havonta csak egyszer van mise. A nagyobb városokban is fontos a közösség, rendkívül élénk a plébániai élet: az emberek nem várják el, hogy mindent a pap csináljon, hanem figyelik, mit tehetnének. Kendőt varrnak, sütit sütnek, ezeket eladják, így segítenek.

„Hát majd Brazíliát hozom ide!”

Egy magyar verbita magyarországi missziójáról

„Jöjj, légy világosságom!” – így hívta az Úr Teréz anyát, a szeretet misszionáriusát, s ez volt a címe a Pápai Missziós Művek és az Isteni Ige Társasága által október 13-án a budai Szent Imre-templomban megrendezett világmisszió országos ünnepének is, amelyen Bosák Nándor debrecen–nyíregyházi megyés püspök diakónussá szentelte Hurgoi Sándor verbita misszióst. Szentbeszédében „alamizsnaosztásra” hívta a Brazíliából nemrég hazatért szerzetest, akivel hivatásáról beszélgettünk.

Meghallgatás

Felkészülő

Meghallgatni annyit jelent: valakinek figyelmet ajándékozni, a kéréseit figyelembe venni. A serdülőknek különösen nagy szükségük van a felnőttek nyitottságára. Naponta új, addig ismeretlen élményekkel találkoznak, s közben el kell igazodniuk, és meg kell találniuk a helyüket a világban.

Ne öld meg, fáj neki!

Felkészülő

– kiált borzadva az édesanya, midőn eddig légynek sem ártó fiacskája egyszer csak módszeres kegyetlenséggel boncolja fel az útjába kerülő rovarokat.
Kisiskoláskor táján sok fiút megcsap a természettudományos érdeklődés szele, és ennek bizony nemritkán az útjukba eső apró élőlények a kárvallottjai. Nem vitás: virtus és erőfitogtatás is állhat egy szépen megtervezett légyboncolás hátterében. (Nincs is annál bizsergetőbb élmény egy formálódó férfiidentitásáért küzdő emberke számára, mint undorodva sikoltozó lányokat – köztük saját édesanyját – riogatni).

A kényes egyensúly titka

Család és hivatás

Az elmúlt évtizedekben a férfiak és a nők esélyegyenlőségért folytatott harca életünk minden lényeges területére rányomta a bélyegét. Walter Schmidt a Sapientia Szerzetesi és Hittudományi Főiskolán tartott előadást a hivatás és a család közötti egyensúlyról. A német szakember üzemgazdász, a gazdaságtudományok és a filozófia doktora. Nemzetközileg ismert vállalatoknál különböző vezető pozíciókban tevékenykedett a marketing és az értékesítés területén. Európa egyik legnagyobb vállalati tanácsadó cége foglalkoztatta. Érdeklődése elsősorban a fiatal férfi és női vezetők képzésére és életük alakulásának figyelemmel kísérésére irányul.

„Új etika kell”

A Világváltás eseménysorozat sajtótájékoztatójáról

– Egykori diákjaimmal nemrég érettségi találkozójukon felidéztük egy régi erdélyi biciklitúra emlékét, amikor több évtizeddel ezelőtt egy románok lakta faluban bőrig áztunk, és egy asszony segített rajtunk. Kiderült, milyen mélyen él bennük ez az emlék: hogy egy ellenségesnek tartott nép tagja barát is lehet – mondja Jelenits István a Világváltás október 12-ei sajtótájékoztatóján. – Életbevágóan fontosak az efféle élmények: más életformák megismerése, a szomszéd népek kultúrájával, irodalmával való találkozás. A világ kényszerpályákon halad, sokszor a napi érdekek határozzák meg a döntéseket, így a rossz beidegződések könnyebben érvényesülnek. De ezt a világot meg kell haladni, a félelmet le kell váltani. Fontos lenne, hogy az önös szempontoktól való eltekintés és a mások megértésére való hajlandóság, a sokféleség tisztelete már gyermekkortól természetes legyen.

„A fájdalmat senki sem választja”

Bestseller-szerző magyar orvos a szenvedélybetegségekről

Nemrég két előadást is tartott Budapesten Máté Gábor, nemzetközi hírű könyvek szerzője, a függés témakörének szakértője. „Ne menekülj! Ne félj a csendtől és a fájdalomtól, a szorongástól sem, amellyel a csendben szembesülsz. Ugyanis csak ott találkozhatsz önmagaddal, kaphatsz »üzeneteket «. Ne hidd el, hogy a megoldások kívülről jönnek, bármennyire is ezt sugallja neked a társadalom. Magadban kell megtalálnod őket” – mondja.

Máté Gábor besorolhatatlan jelenség. Már rögtön előadása elején annyit emlegeti az agyban található ingerületátvivő molekulák viselkedésünkre gyakorolt hatását, mintha biológiai automatának tekintené az embert. Később azonban, amikor rákérdezek, kiderül: a spirituális és a metafizikai vonatkozások is izgatják, sőt, talán az általa kutatott problémák gyökerét is teológiainak tartja („Minden ember szívében Isten alakú vákuum van” – idézi Pascalt). Aztán Thomas Horára, a meta-pszichiátriai iskola alapítójára hivatkozik, aki szerint nem lehet gyógyító az a pszichiátria, amely nem veszi tudomásul, hogy az ember spirituális lény, vagyis valami nagyobb valósághoz is tartoznia kell, mint csupán emberi környezetéhez, a társadalomhoz.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.