Magyar Kurír - Új Ember - Oldal 1526 a 2757-ből - Magyarország katolikus hetilapja

XVI. Benedek a diplomatákhoz

2013-01-18 Szerző: Vatikáni Rádió

Béke, gazdasági válság, az élet tisztelete és a vallásszabadság kérdése – ezek voltak a főbb témái XVI. Benedek pápa beszédének, amelyet január 7-én a szentszékhez akkreditált diplomáciai testület tagjaihoz intézett. A hagyományos év eleji pápai fogadáson jelen volt Győriványi Gábor, Magyarország szentszéki nagykövete is.
A szentatya megismételte békefelhívását Szíria, Kongó, Nigéria és mindazon országok felé fordulva, amelyek lakosságát háború és erőszak sújtja. A gazdasági válságról szólva emlékeztetett arra: miközben a pénzügyi világban a kamatrés leküzdésére törekednek, nem szabad beletörődni a társadalmi jólét óriási szintkülönbségeibe.

Díj az esélyteremtésért

2013-01-18 Szerző: Lőrincz Sándor

A cigányságért végzett szolgálatának elismeréseként Esélyteremtési Díjat adományozott Székely Jánosnak, az Esztergom–budapesti főegyházmegye segédpüspökének (képünkön) a Napkerék Egyesület, valamint a Somogy Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház. A díjat, Czóbel Marianna iparművész tűzzománcképét január 10-én, Kaposváron adta át Bogdán Imre, a Napkerék Egyesület elnöke, Gelencsér Attila, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő, valamint Berényi László országgyűlési képviselő.

Tömegtüntetés Párizsban

2013-01-18 Szerző: Magyar Távirati Iroda

A melegek házasságát engedélyező törvényjavaslat ellen

Százezrek vettek részt január 13-án Párizsban a François Hollande francia szocialista köztársasági elnök melegházasságot engedélyező törvényjavaslata elleni felvonulásokon.

A francia főváros négy pontjáról órákon át vonultak a tüntetők a Marsmező felé. Az Eiffel-torony lábánál elhelyezett óriáskivetítőn szereplő adatok szerint mintegy nyolcszázezer ember vett részt a tömegrendezvényen, a párizsi prefektúra hivatalos adatai szerint azonban csak mintegy háromszáznegyvenezren vonultak fel az utcákon.

Főhajtás a hősök előtt

2013-01-182013-01-18 Szerző:

A budai Várban a Kapisztrán téren kifeszített, kétszáz méter hosszú, egy méter széles ponyvára nyomtatva olvashatták a résztvevők az oroszországi Rudkinóban található központi emlékművön feltüntetett hősi halottak és eltűntek nevét, rendfokozatát és halálozási helyét. A budai Várban szentmisével, koszorúzással, virrasztással emlékeztek meg a Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg katonáiról az urivi áttörés 70. évfordulóján, január 12-én.

Kedves Olvasóink!

2013-01-18 Szerző: Rátkai Balázs

Mértékadó című újságunkat e héttől négy oldallal kibővítettük, így a tévé- és rádióműsorok mellett a kultúra gazdag kínálata is helyet kap a lapban.
Az Új Emberben most induló Országjáró rovatunkban pedig hetente négy egyházmegye életéről olvashatnak. Célunk, hogy az ország minden plébániáján érezzék a katolikusok, hogy az Új Ember hozzájuk és róluk szól.

Gyerekszáj

2013-02-152013-01-14 Szerző: Koncz Veronika

Takarékosság

Keresztfiam hatéves lehetett, amikor a szüleitől egy kis pénztárcát kapott ajándékba, benne némi aprópénzzel. A következő vasárnap azt mondta neki az édesanyja: „Hozd el a pénzedet a templomba, és majd te is bedobsz a perselybe.” Mire ő: „Hogyne, ott nem adnak vissza!”

Fekete Tiborné,
Kecskemét

Csemege téli estékre

2013-02-152013-01-14 Szerző: Lovas Katalin

A mandula

Pattogó tűz mellett, meghitt esti beszélgetések során előkerül a dió, a mogyoró és a mandula. Utóbbi évszázadok óta szerepel a gyógynövények között is, ám ennél jóval korábban, már a római időkben elterjedt a Kárpát-medencében. Vajon hol lehetett az őshazája? Közép- és Nyugat-Ázsia napsütötte lankáiról indult vándorútra Kis-Ázsia, majd a Földközi-tenger felé, hogy föníciai hajósok révén eljusson egészen Gibraltárig. Mindez Krisztus születése előtt kéthárom ezer évvel ezelőtt történt, nagy múltú növény tehát a mandulafa. Ahol megtelepedett, ott hamarosan legendák, mítoszok övezték. A Bibliában említett Áron vesszeje is mandulavessző volt, amely egy éjszaka alatt kivirágzott.

Egy ősi étterem

2013-02-152013-01-14 Szerző: Zsille Gábor

Az ősi lengyel főváros, Krakkó főterének sarkán áll egy négyszintes palota, benne varázslatos étteremmel, amelynek neve Wierzynek (ejtsd: Vjezsinek). Bejárata fölött, kovácsoltvasból öntve egy évszám: 1364. Ama esztendő szeptemberében ugyanis a lengyel uralkodó, Nagy Kázmér királytalálkozót szervezett Krakkóba. Az akkori Európa szinte minden jelentős uralkodója és főhercege jelen volt, így a mi Nagy Lajos királyunk is.