XVI. Benedek a diplomatákhoz

Szíria vonatkozásában a pápa így fogalmazott: „Ismételten felhívást intézek az érintettekhez, hogy tegyék le a fegyvert, mielőbb kezdjenek építő párbeszédbe, és vessenek véget a konfliktusnak, amelynek, ha tovább tart, nem lesznek győztesei, csupán vesztesei, és végtelen pusztítást hagy maga után.” A pápa arra kérte a politikai vezetőket, hogy érezzék át a humanitárius helyzet súlyosságát.


A Szentföldről szólva XVI. Benedek megemlékezett arról, hogy a közelmúltban az ENSZ nem tag megfigyelő államként ismerte el Palesztinát. Arra buzdított, hogy az izraeliek és a palesztinok kötelezzék el magukat a békés együttélés mellett két szuverén államon belül, ahol védelmezik és biztosítják az igazságosság tiszteletben tartását, és eleget tesznek a két nép jogos elvárásainak. Jeruzsálem váljon a béke, nem pedig a megosztottság városává – fejezte ki óhaját a pápa.
Iraknak kiengesztelődést és stabilitást kívánt, Libanonnak pedig azt, hogy a keresztények minden jóakaratú emberrel összefogva tegyenek tanúságot a béke jövőjének építéséről. Észak-Afrikáról szólva elmondta, hogy a térségben mindenki számára biztosítani kell a teljes jogú állampolgárságot és a nyilvános istentisztelet szabadságát. A szentatya az egyiptomiaknak szánt üzenetében úgy fogalmazott, hogy imáiban megemlékezik róluk új intézményeik létrehozásának időszakában. XVI. Benedek kitért a Szaharától délre fekvő országokra is, melyek közül többen háború dúl. Beszédében szólt az Afrika szarvaként emlegetett térségről, a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részéről, Maliról és Közép-Afrikáról is. Kitért a nigériai terrortámadások áldozataira, és úgy fogalmazott: az országban a gyűlölet a béke templomait a félelem és a megosztottság központjaivá akarja tenni, amikor az imára összegyűlt keresztényekre támad. A szentatya mély fájdalommal vette tudomásul, hogy Nigériában karácsonykor is számos keresztény esett áldozatul barbár támadásoknak.

A béke építése az ember és alapvető jogainak védelmezése révén valósul meg – fogalmazott a pápa. Ezek között első helyet foglal el az emberi élet maradéktalan tisztelete az élet minden szakaszában. XVI. Benedek örömmel állapította meg, hogy az Európa Tanács megtiltotta az eutanázia minden formáját, mind cselekvés, mind pedig mulasztás általi előidézését. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy számos államban – közöttük nem egy keresztény hagyományokkal rendelkező országban is – legalizálták az abortuszt.

Beszéde utolsó részét a szentatya a világ sok országát sújtó gazdasági és pénzügyi válság kérdésének szentelte. Elmondta: a kilátástalannak látszó helyzet azért alakulhatott ki, mert a gazdaság képviselői abszolút értéket tulajdonítottak a nyereségnek, a munka rovására. Gátlástalan pénzügyi kalandokba bocsátkoztak, ahelyett, hogy a valóságot tartották volna szem előtt. A pápa arra hívta fel a figyelmet, hogy helyre kell állítani az elvégzett munka és a belőle származó nyereség helyes arányát. Elengedhetetlen, hogy a gazdaság szereplői ellen tudjanak állni a rövid lejáratú részérdekek kísértésének, és helyette a közjó szolgálata felé forduljanak. Különleges figyelmet kell szentelni olyan vezetők képzésének is – hangsúlyozta –, akik a jövőben megfelelően tudják majd irányítani a nemzeti és nemzetközi intézményeket. Az Európai Uniónak is nagy szüksége van távolba látó és kiválóan képzett képviselőkre, akik kellő szakértelemmel és bölcsességgel képesek meghozni és végrehajtatni azokat a nehéz döntéseket, amelyek nélkülözhetetlenek a gazdaság fellendítéséhez és a fejlődés szilárd alapjainak letételéhez. Néhány ország talán gyorsabban halad majd előre, mint a többi, de messzire jutni csak a közös úton járva lehet – fejtette ki XVI. Benedek a diplomatákhoz intézett újévi beszédében.