Január második felében idén is országszerte megrendezik az ökumenikus imahetet. Vácott katolikusok, reformátusok, evangélikusok és baptisták keresik föl egymás templomait, imaházait. Beer Miklós megyés püspök január 24-én a baptista imaházban hirdetett igét Meláth Attila baptista lelkész meghívására.

Sokan talán nem is gondolnák, hogy a baptisták keresztény felekezet, vagy ha igen, vajmi keveset tudnak róluk. Magyarországon közel háromszázhúsz településen vannak jelen, mintegy negyvennégyezren. Kocsis Elemér debreceni református professzor szerint a reformátusok és a baptisták között az egyetlen lényeges különbség az, hogy a baptisták csak hitvalló felnőtteket keresztelnek, teljes vízbemerítéssel. A baptisták a világon a legnagyobb protestáns közösség, több mint száztizenkétmilliós létszámmal.

A keresztény hit szerepe Európa mai és holnapi kultúrájában című pályázat nyilvános eredményhirdetésére és díjkiosztásra minden érdeklődőt vár a Vigilia szerkesztősége február 5-én, 15 órára a Sapientia főiskola dísztermébe (Budapest V., Piarista köz 1.). A díjnyertes dolgozatok írói ismertetik téziseiket, amit pódiumbeszélgetés követ. A Vigilia által a hit éve kapcsán meghirdetett pályázat díjait Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek adja át.(V)

A megújulás ideje

A hit közösséget jelent Istennel, az egyházzal és a másik emberrel – elmélkedtünk róla a múlt alkalommal. A közösség hite formálja személyes hitünket. Vajon ez azt is jelenti, hogy a kezdetben nagyon is ránk jellemző hit idővel uniformizálódik, „méretre lesz igazítva”? Besorolódunk a nagy hadseregbe, ahol egyenruhában, egyenfrizurával, egyenideológiával harcba indulunk? Bizony, fennáll a kísértés, hogy így tekintsünk az egyházban megélt hitre, s hogy azt az egyén kollektivizálásának, a személyesség háttérbe szorításának tartsuk. Ám miként lehetséges akkor, hogy a hit mégis minden egyes hívő legdrágább kincse? Szerethetünk-e valamit, ami felold, bizonyos értelemben megszüntet minket?

Erdő Péter bíboros a szeretet logikájáról a Szent Margit-emlékmisén

Az ólomszürke, hideg pára a reggeli órák elmúltával is csak lassan, álmosan oszladozott a Margit-sziget fái, bokrai között. Nyögtek az ágak a fagyott hó súlya alatt, s csak itt-ott hallatszott néhány korán kelő madár halk szárnysuhogása. Fehér lepel borította a domonkos apácák kolostorának romjait is, ahol egykor egy királylány, klauzúrába zárva, tizenhét éven át mormolta vég nélküli imáit, s ahova most, áldozatos életére emlékezve tisztelői, példájának őrzői gyülekeznek. A hajdani Nyulak szigetén évről évre hívők sokasága keresi fel IV. Béla leánya, Margit sírját, hogy a szent hozzájárulását kérve, közelségéből erőt merítve próbáljon tovább boldogulni nemzetének és saját sorsának útvesztőiben.

Irak „arab télben”

Louis Sako kirkuki érsek szerint Irak jelenleg még az „arab télben” él. Az erőszak és a különböző nemzetiségek megosztottsága puszta vágyálommá teszi a demokráciát, a jogegyenlőséget és a szabadságot. A támadások főleg a keresztényeket sújtják az országban. Az AsiaNews internetes hírügynökség jelentése szerint Moszulban nemrég bombamerénylet áldozata lett egy keresztény orvostanhallgató, és egy keresztény tanítónőt is megöltek. (KAP)

Egyiptom keresztényei egyházi tanácsot kívánnak alakítani

Egyiptom legnagyobb keresztény közössége a mintegy hét-tízmillió hívőt számláló kopt egyház. A Rómával egységben élő koptok körülbelül kétszázezren vannak, vezetőjük Antonios Naguib bíboros (képünkön). Az országban néhány ezer latin szertartású katolikus is él, akik számos iskolát tartanak fenn. A görög ortodoxok mintegy negyvenezren vannak, a protestánsok harmincezren.

Nemrégiben felmerült egy egyiptomi keresztény párt alapításának gondolata is. A politikai szervezetnek a becslések szerint mintegy tizenötezer alapító tagja lehetne. Adel Zaki alexandriai katolikus püspök mindenesetre nem támogatja a tervet, mert véleménye szerint ez fokozná az iszlám politikai erőkkel való szembenállást. (KAP)

A kölni érsekség és a Cellites egyházi alapítvány ügyvezetése január 17-én sajnálattal kommentálta azt az esetet, amelynek során két egyházi fenntartású klinika decemberben megtagadta egy megerőszakolt fiatal nő ellátását. A huszonöt éves nő a két kórházban azt kérte, hogy megerőszakolásának bizonyítékait a bíróság számára elfogadható módon igazolják, kérését azonban mindkét helyen elutasították.

A dalitokkal (kaszton kívüliekkel) szembeni igazságtalanságokról is megemlékeznek azok az elmélkedések, melyeket a január 18. és 25. között zajló ökumenikus imahétre indiai fiatalok egy csoportja készített elő.

Az Imahét a keresztények egységéért elnevezésű kezdeményezés mindenkit arra hív, hogy gondolkodjon el Mikeás próféta szavain: „Amit az Úr kíván tőlünk” (Mik 6,6–8).