A Himnusz margójára

Világ-nézet katolikus szemmel

Az idén százkilencven éve öntötte végleges formájába Kölcsey Ferenc a Himnuszt – a keltezés napja, január 22-e méltán lett a magyar kultúra napja. Sokan és sokféleképpen vonják kétségbe az ilyen jeles dátumok megünneplésének értelmét, mégis azt tapasztalhatjuk, hogy – lassú víz partot mos alapon – a megemlékezés olykor valóban ráirányítja a figyelmet a kiemelt eseményre, társadalmi jelenségre, klasszikus alkotásra. Különösen így van ez, ha viszonylag kerek az évforduló, amely a szokásosnál is tartalmasabb megemlékezésre adhat alkalmat. Most is ennek lehetünk tanúi. S akár részesei, közreműködői is, ha elolvassuk, netán versszakról versszakra (újra) megtanuljuk, de legfőképpen alaposan végiggondoljuk nemzeti imánkat. Bízzunk abban, hogy egyre többen vélekednek úgy: mindez nem felesleges időpocsékolás, mert épülhetünk általa, személyesen és közösségi értelemben egyaránt.

Hírek

Elismerték a szolgálatot Kaposváron

A Kaposvári Csiky Gergely Színházban rendezték meg január 23-án a város napját. Az ünnepi közgyűlésen a teljesítményt és a városért alázattal végzett szolgálatot ismerték el. Szita Károly polgármester számos kiválóságnak adott át kitüntetést, köztük több, a katolikus egyház szolgálatában tevékenykedő személynek is. „Kaposvár Városért” kitüntetést vehetett át a Szent Imre plébánia szeretetszolgálata nevében Varga László plébános és Brolly Gáborné.

Szeretettel a békétlenség ellen

Keresztény–zsidó imaóra az ökumenikus imahét végén

Különböző keresztény közösségek képviselői imádkoztak együtt január 27-én, az ökumenikus imahét záró ünnepségén, hogy ily módon is elősegítsék összetartozásuk felismerését. A budapest-terézvárosi Avilai Szent Teréz-templomban megtartott keresztény– zsidó imaórán igét hirdetett Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek, valamint Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi. Az ünnepi alkalmon részt vettek a katolikus, az ortodox, a református, az evangélikus, a baptista, a metodista, az adventista és a pünkösdi egyház képviselői is.

A médiában dolgozókért

Szalézi Szent Ferenc, az újságírók védőszentje ünnepéhez kapcsolódva január 24-én szentmisét mutattak be a médiában dolgozókért a budapesti Egyetemi templomban. Erdő Péter esztergom–budapesti érsek, bíboros, prímás homíliájában rámutatott: a keresztények a kezdetektől fogva úgy érezték, hogy közlendőjük van, üzenetüket „tovább kell adniuk minden rendelkezésre álló úton és módon”. A tanítványok ezért igyekeztek nemcsak a saját népük nyelvén szólni, hanem „odafordultak a többi ember felé is, és eljutottak az akkor ismert világ határáig” – fogalmazott a főpásztor.

Elmélet vagy élet

Egyedül Isten

Soha nem szerettem semmit fél szívvel csinálni. Mindig úgy gondoltam, hogy ha valami fontos a számomra, azzal a hozzá illő komolysággal és alapossággal kell foglalkoznom. A mindenkiben felmerülő nagy kérdésekkel ugyanígy voltam. Huszonéves koromban jutottam arra a következtetésre, hogy nincs idő a világ összes problémájának átgondolására, meg kell találnom azt, amelyben – mint egy esszenciában – valamiképpen minden benne foglaltatik. Így jutottam el Istenhez.

Mosolygós tudóst köszöntünk

Nemeshegyi Péter SJ kilencvenéves

Mosolya emberszeretetét tükrözi, de istenszeretetéből fakad. Jellemző módon kedvenc zeneszerzőjéről, Mozartról is azt tartja, hogy Isten szeretetének muzsikusa. Mozart vallomása szerint: „Nem a kiváló értelmi képesség tesz valakit zsenivé. Nem is a mély érzelmi gazdagság. A szeretet, a szeretet, a szeretet: ez tesz zsenivé!”

Elhunyt Glemp bíboros

Egy varsói kórházban nyolcvanhárom éves korában január 23-án elhunyt Józef Glemp bíboros. A lengyel főpásztor régóta betegeskedett, márciusban tüdőrákkal operálták. XVI. Benedek egy hosszú üzenetben adott hangot gyászának. Úgy fogalmazott: a bíboros egy nehéz történelmi időszakban az emberi méltóság védelmezője volt. Varsó nyugalmazott bíboros-érsekének gyászszertartását január 28-án délelőtt tartották a lengyel főváros székesegyházában. Erdő Péter bíboros is részt vett a temetésen.

A szegénység veszélygóca Maliban

Nemrég még szinte alig tudtunk Mali létezéséről. Az „arab tavasz” azonban messze ható változásokat okozott Afrikában, ahol egyelőre nem tudni, egy újabb tartós, sok résztvevős háború folyik-e. Nemigen hallunk az ottani keresztényekről sem. Vessünk hát egy pillantást a kialakult helyzetre!

A nyugat-afrikai Mali a világ egyik legszegényebb országa. A közel tizenötmilliós lakosság fele a nemzetközi szegénységi szint (napi 1,25 US-dollár) alatt él. A gazdasági helyzeténél fogva csupán gyenge hadsereggel rendelkező ország nem tudta megállítani a nomád tuareg harcosokat, akik Kadhafi szolgálatából modern fegyverekkel felszerelve érkeztek haza Líbiából.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.