Krisztus és a haza bajnoka

Énekek Szent László király tiszteletére

Szent László-s helyen írom e sorokat. A Mátra tövében, a Cserhát ölében, ahol a lovagkirály a legenda szerint vizet fakasztott megfáradt katonáinak. Alakja óriássá nőtt a tájban: „táltos lován” egyenesen a bércekről ugratott ide – ahogyan az emlékezet ma is tartja. Ilyen a népi elégedetlenség. Ha valakit tisztel, határain túlra helyezi a valóságot. Az érdem és a szeretet nevében teszi, és sokszor ez szüli a hiedelmet. „A népnek ugyanis a hős, a daliás, a vitéz harcos tetszik. Az ősi dicsőség pogány egén ott ragyogtak a hősök (…). A nemzet akkor válik kereszténnyé, amikor eszményeit keresztelik meg” – idézi Prohászka Ottokárt Győr püspöke annak a könyvnek ajánlásában, amelynek címe: Énekek Szent László király tiszteletére. (Most jelent meg a Magyar Napló kiadásában.)

Emmausz „semmi különös mondanivalója”

Könyvespolcra

Minden közösség, mozgalom történetében talán azé a legnehezebb szerep, aki elsőnek lép a karizmatikus alapító örökébe. Ez a feladat jutott osztályrészül Chiara Lubich utódjának, Maria Voce ügyvédnőnek, akit 2008-ban választottak a Fokoláre mozgalom elnökévé, hat évre.

A dél-olaszországi Cosenza tartomány szülöttje Chiara Lubichtól kapta húsvét misztériumára utaló „becenevét”, az Emmauszt. 1937-ben született. Jogi diplomát szerzett, s ezenkívül teológiát és kánonjogot is végzett. 1963 óta él a mozgalom legbensőbb közösségi életformájában.

A feltámadó gyermekkori kert

Fekete István-emlékkiállítás Veszprémben

A veszprémi érseki turisztikai központban február 2-án a szalézi napok keretében emlékeztek meg nagy magyar írónk, Fekete István életéről és munkásságáról. A kiállítást Pálfalviné Ősze Judit igazgató és Léner-Pintér Sára igazgatóhelyettes rendezték. Még októberben látogatást tettek László Dezső plébánossal a dombóvári Fekete István Múzeumban. A város első látogatható gyűjteményének alapítója, Bodó Imre agrármérnök, helytörténész készséggel állt rendelkezésükre, és januárban átadott a szakembereknek több eredeti dokumentumot, festményt, szobrot, intarziát, fényképet, kéziratot, ezzel is emelve a kiállítás színvonalát. Bodó Imre a veszprémi megnyitón bemutatta a dombóvári múzeumot és a tárlatra elhozott emléktárgyakat. Ő is Göllén született, csakúgy, mint az író. Még ismerhette azokat a parasztembereket, akikkel a kis Fekete István együtt járt iskolába. A dombóvári emlékhely berendezési tárgyainak többségét a családtól kapta, illetve 2001-ben megörökölte Csermely Ottóné gyűjteményét is.

Két keréken

A kerékpár csaknem két évszázados története számos szép és érdekes fejezetet tartalmaz. A ma már kissé nevetségesen ható „vesszőparipától” a modern bringákig hosszú út vezet, az azonban biztos, hogy a bicikli az egyik legjobb és legegészségesebb közlekedési eszköz, amit az ember feltalált. Családok, kisebb-nagyobb társaságok szerveznek kerékpártúrákat, és örvendetes, hogy Magyarországon is egyre bővül a sokkal biztonságosabb, a gépjárműforgalomtól távolabb eső önálló kerékpárutak száma. Az EuroVelo-hálózat az egész európai kontinensen végighalad, a tervezett hatvanezerből eddig húszezer kilométernyi út készült el. S most, hogy végre küszöbön a jó idő, nyeregbe is pattanhatunk.

Freskók feltámadása

Mint karácsonyi számunkban beszámoltunk róla, Budapesten, a Váci utcai Szent Mihály-templomban befejezték a három figurális freskó restaurálását (Angyali üdvözlet, Vizitáció, Jézus születése). Menráth Péter professzor irányításával Csanda Jenő, Jeszeniczky Ildikó, Galylyas Balázs és Győri Lajos végezte a munkálatokat. Még számos, 1750 és 1770 körül, Aman József által festett kép rejtőzik a három-négy festékréteg alatt, amelyeket súrlófényes világítással már most is elég jól láthatóvá lehet tenni. Amint összegyűlik rá a pénz, visszatérnek a restaurátorok.

Egri csillag

Gárdonyi Géza nevét viseli annak a nyolc magyar felfedezésű kisbolygónak az egyike, amelyeknek nevét a múlt év végén hagyta jóvá a Nemzetközi Csillagászati Unió.

Az 1997-ben indult kisbolygó-megfigyelési program keretében a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont szakemberei az intézmények hallgatóival együtt figyelik az eget. A kémlelés fő bázisa a csillagászati intézet Piszkés-tetői obszervatóriuma.

Az ausztrál kert

Nem botanikai barangolásra hívom ezúttal kedves Olvasóinkat – bár lenne mit mesélni! –, hanem leírom, hogyan néz ki Ausztrália keleti partvidékén egy családi ház kertje. Az aktualitást az adja, hogy cikkemet e távoli földrészről írom, egy családi ház lugasából. Az előkertek itt általában erősebb hangsúlyt kapnak, mint nálunk, igaz, általában a telek szélétől hét–húsz méterrel beljebb fekszenek a házak. Az utcafronton nincs kerítés, amiért csak irigyelhetjük az ausztrálokat.

Az előkertek parkszerűek, bokrokkal, fákkal ültetik be őket, és gyakoriak errefelé a sziklakertek is, amelyekben tobzódnak a virágok. Itt kizárólag „átmenő forgalom” zajlik, az előkert szépségében leginkább a ház előtt elhaladó járókelők és a szomszédok gyönyörködnek.

Gyerekszáj

Jó lesz vigyázni

Unokám váratlanul azzal fordult hozzám: „Papa, vasárnap el ne felejts misére jönni, mert utána hamvasztás lesz!” Szerencsére megúsztam egy figyelmeztetéssel… S nem feledkezem meg róla, hogy porból lettem, és porrá leszek.

Zoltai Zsolt,
Nagymaros

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.