Interjúkötetében alig beszél magáról, és mondanivalóját sem tartja „különösebben érdekesnek”. Az olvasó mégis sokat megtudhat a száznyolcvankét országban élő és dolgozó kétmilliónyi fokolarini eszményeiről. A mozgalomnak huszonhárom ága, harminchét szerkesztősége és huszonhárom könyvkiadója van. Eszmeisége joggal tart igényt az emberek érdeklődésére. A kötet legnagyobbrészt korunk kihívásairól beszél, úgy, ahogyan Maria Voce látja azokat.
Konzervatív jobboldali a mozgalom? Hogyan állnak a hatalommal, a vagyonnal, a politikával? A Jézussal való találkozás evangéliumi törekvéséhez képest Emmausz részletkérdésnek tartja, hogy konzervatív vagy progresszív-e egyházi és világi beállítottsága.
Fontos mozzanat a könyvben a vallásokkal, a világgal folytatott párbeszéd feladatának kifejtése. II. János Pál „a párbeszéd apostolainak” nevezte a mozgalom tagjait. Ugyancsak a nagy pápa mondta Chiara Lubich tervére, hogy a mozgalom elnöke mindig nő legyen: „bár úgy lenne!”
A fiatalok a család és házasság válságát érzékelik maguk körül. A Fokolare mozgalom ezt a kérdést tartja napjaink legnagyobb kihívásának. A kötet számunkra különösen érdekes része az a két interjú, amelyek Maria Voce két magyarországi látogatása során készültek, 2011-ben és 2012-ben.
(Bizalom és párbeszéd. Maria Voce Chiara Lubich örökségéről és korunk kihívásairól. Interjúkötet a Fokoláre mozgalom elnökével. Új Város, Budapest, 2012)
