Világ-nézet katolikus szemmel

„Mi más is lehetnék, csak csönd neked.”
                                       Bereményi Géza

Az átlagosnál érzékenyebben viseltetem a zajok iránt. S azt tapasztalom, ez az idő múlásával csak fokozódik. Talán a nagyváros ártalmas hangzavara, talán csakugyan az évek szaporodó száma teszi: egyre nagyobb igényem van a csendre, s egyre rosszabbul tűröm a lármát.

S zajon most elsősorban nem a szirénázó mentőautó hangját, nem a buszok, az autók, a gépek lármáját értem, hanem azt a zavaró és idegesítő „valamit”, amit szórakoztatás címszóval öntenek ránk, bárhová is menjünk. Legyen az élelmiszerbolt, ruházati üzlet, kiskereskedés vagy bevásárlóközpont, elegáns butik vagy szerény turkáló, kínai bolt vagy könyvesbolt, kis kocsma vagy elit bár – zúdul ránk a kellemetlen és lelketlen tuc-tuc zene, az értelmetlen „szövegelés”, az állandó alapzaj. A kereskedelmi rádiókból kiömlő „slágerek” nagy részét már nem is emberek, hanem gépek írják, s talán ettől szenved a vájt fülű hallgató, az érzékenyebb lélek. Miközben az állítólagos cél éppen az volna, hogy a monotonra komponált gépzenével maradásra és vásárlásra bírják a vevőt.

Világ-nézet katolikus szemmel

Sokszor mondják az emberek: annyi bűncselekményről, szörnyű balesetről hallani a rádióban, a televízióban, hogy szinte elmegy tőlük az életkedvünk. Vannak, akik azt tartják, ékes bizonyítéka ez világunk végzetes megromlásának. Pedig nem más ez, mint a híradástechnika óriási fejlődésének jele. A világ legtávolibb sarkaiból is villámgyorsan elér hozzánk minden szenzáció.

De vajon létezik-e örömteli szenzáció is? S érdekel-e minket a jó hír? Egyáltalán, igazán jó hírként értékeljük-e például azt, hogy 2012-ben 90 300 gyermek jött világra hazánkban, 2251-gyel több, mint egy évvel korábban? Vagy lebiggyesztett ajakkal kérdezzük: ez volna hát a nagy eredmény?

Ilan Mor izraeli nagykövet a Pázmányon

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem szervezésében kiemelkedő eseményre került sor az Egyetem Információs Technológiai, valamint Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán, február 21-én. Az intézményt egész napos látogatással tisztelte meg Ilan Mor, Izrael Állam magyarországi nagykövete.

A szakmai program keretében a nagykövet délelőtt megtekintette az Információs Technológiai Kar épületét és a laboratóriumokban folyó munkát, délután pedig előadóként vett részt az izraeli tudományos napon. A konferencia előadói között szerepelt még Fröhlich Ida, Dobos Károly és Kőszeghy Miklós is.

Egy alkotmánybírósági határozat margójára

A fővárosban utazva láttam már SS-jelvényt tarkóra tetoválva, sarló- kalapácsot pólóra vasalva, nyilaskeresztet, illetve ötágú vörös csillagot is hátizsákra varrva. Mindez az elmúlt néhány évben átlagos hétköznapokon történt, valamennyi jelképet húszas-harmincas éveikben járó emberek viselték magukon. Olyanok, akik saját bőrükön nem tapasztalhatták meg az e szimbólumokat használó rendszerek, ideológiák okozta testi-lelki nyomort és szenvedést. Mindez több volt részükről a lázadó ifjúság polgárpukkasztásánál – nem azért aggattak magukra önkényuralmi jelképeket, mert így szembemehetnek a „begyöpösödött szülőkkel” vagy a „nagy testvéri” államhatalommal, amely tiltja ezek használatát. A világnézetüket nyilvánították ki.

A hét kérdése

Január elején arról kérdeztük Csaba László közgazdászt, egyetemi tanárt, hogy milyen gazdasági kihívások előtt áll Magyarország 2013-ban. Az utóbbi hetekben több olyan hír is napvilágot látott, amelyek ismét indokolttá teszik, hogy a pénzügyi kilátások felé forduljunk. Kérdéseinkre ezúttal is Csaba László válaszolt.

– A kormányzat átfogó rezsicsökkentési tervet készül végrehajtani. Milyen hatásai lehetnek ennek a gazdaságra?

– Egyfelől e lépés közvetlen hatása, hogy az infláció – tizenhárom év után először – elérheti a Magyar Nemzeti Bank háromszázalékos célkitűzését, ami mindenképpen jelentős eredménynek tekinthető. Másfelől stagnáló bérek mellett is elviselhetővé válik a családok nagy részének a gazdálkodása. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a szolgáltatók – köztük számos önkormányzati tulajdonú cég – eddig is nulla körüli nyereséggel működött.