Ame­ri­kai film­drá­ma (2006)

Sok bib­li­ai té­má­jú fil­met lát­tam már, leg­in­kább Jé­zus éle­té­ről szó­ló­kat. A Michael O. Sajbel ren­dez­te Egy éj­sza­ka a ki­rál­­lyal Esz­ter ószö­vet­sé­gi köny­vén ala­pul. A ro­man­ti­kus for­du­la­tok­ban bő­vel­ke­dő re­gé­nyes tör­té­net egyik fő­sze­rep­lő­je Sá­mu­el pró­fé­ta (Peter O’Toole), a má­sik a csi­nos és bá­tor fi­a­tal zsi­dó lány, Ha­das­sah, az­az Esz­ter (Tiffany Dupont), aki meg­hó­dít­ja a per­zsa ki­rály szí­vét, és Xer­xész (Luke Goss) fe­le­sé­ge lesz.

Ma­gyar do­ku­men­tum­film (2012)

Böjte Csa­ba és a Dé­vai Szent Fe­renc Ala­pít­vány te­vé­keny­sé­gét or­szág­szer­te egy­re nö­vek­vő tár­sa­dal­mi fi­gye­lem öve­zi. A ko­ráb­ban csak Ro­má­nia bi­zo­nyos tér­sé­ge­i­ben ta­pasz­tal­ha­tó rop­pant nyo­mo­rú­ság és mély­sze­gény­ség saj­nos Ma­gyar­or­szá­gon is ter­je­dő­ben van, ezért mind több he­lyen for­dul­nak Csa­ba test­vér­hez ta­ná­csért, út­mu­ta­tás­ért. Az ala­pít­vány in­dí­tot­ta el Pol­gár­di­ban a Don Bosco Is­ko­la­há­zat.

Ma­gyar víg­já­ték (1941)

A gyár­tá­si évé­ben be­mu­ta­tott negy­ven ma­gyar film egyi­ke. A víg­já­ték­ok, ope­ret­tek, ka­ba­ré­szá­mok szov­jet rend­szer­vál­tást és az emig­rá­ci­ót is túl­élt si­ker­szer­ző­jé­nek, Békeffi Ist­ván­nak a for­ga­tó­könyv­ét a re­mek szí­né­szi gár­da te­szi iga­zán szó­ra­koz­ta­tó­vá. A kö­zép­pont­ban a már ak­kor is ün­ne­pelt pri­ma­don­na, Honthy Han­na áll.

Ma­gyar—szov­jet film­drá­ma (1967)

Jancsó Mik­lós film­mű­vé­sze­ti je­len­tő­sé­gű film­je for­ra­dal­mi al­ko­tás. No nem olyan ér­te­lem­ben, mint­ha az orosz pol­gár­há­bo­rút meg­ele­ve­ní­tő cse­lek­mény so­rán a vö­rö­sök mel­lé állt vol­na a fe­hé­rek el­le­né­ben, sőt: a be­mu­ta­tó után épp ezt kér­ték szá­mon raj­ta, a „gyá­va sem­le­ges­sé­get”.

Száraz Dénes az őszinteség erejéről és Szent Ferenc pokoljárásáról

Manapság a papok sokak számára már egzotikus jelenségnek számítanak Magyarországon, mivel egyre kevesebb ember jár templomba, és a többség csak nagyon ritkán találkozik pappal, lelkésszel. Míg Lengyelországban egy plébánia életéről fut napi tévésorozat, nálunk a gengszterek és az üzletemberek a népszerűbbek. Így aztán vegyes érzéseket kelthet az emberben, amikor sorozathősként egy pap tűnik fel a képernyőn. Pedig lehet, hogy ez nem is akkora baj. Ha szerepet kap, biztosan azért, mert a készítők szerint hozzájárulhat a sikerhez. Száraz Dénes a Jóban-rosszban Tamás atyájaként kivételesen népszerű lett: olyannyira, hogy miután szerepe szerint meghalt, a nézők visszaszavazták a sorozatba.

Ásatási beszámoló a Szentföldről

Múlt nyáron beszélgettünk Vörös Győzővel jordániai feltárásairól, a Machaerusról, Keresztelő Szent János mártírhalálának helyszínéről — és a neves magyar ókorkutató-egyiptológus készülő könyvéről.

A művészi érvényesülés útja nem mindig egyenes. Legtöbbször sok a buktatója. Van, akinek minden energiája csak a saját előbbre jutását szolgálja, s van, akinek mások támogatására is futja az erejéből. Ez utóbbiak közé tartozott Nyikolaj Rimszkij-Korszakov, aki hajóskapitányból lett a XIX. századi orosz zenekultúra egyik meghatározó nagysága, és aki Verdihez és a mi Liszt Ferencünkhöz hasonlóan egyengette arra érdemes kortársainak a hivatalos elismeréshez vezető küzdelmes útját.

Már a nyolcadik oldalon szembejön velünk az első káromkodás, hogy később továbbiak kövessék, de ne üljünk fel az első benyomásnak: Szabó Győző tavaly megjelent, Toxikoma című könyve nem provokálni, hanem láttatni szeretne. Hogy mit? Elsősorban egy szabadságra vágyó lélek földi pokoljárását.