Rimszkij-Korszakov lírája

Rimszkij-Korszakov lírája

szerző: Hárs Ernő

Új Ember Hetilap -

A művészi érvényesülés útja nem mindig egyenes. Legtöbbször sok a buktatója. Van, akinek minden energiája csak a saját előbbre jutását szolgálja, s van, akinek mások támogatására is futja az erejéből. Ez utóbbiak közé tartozott Nyikolaj Rimszkij-Korszakov, aki hajóskapitányból lett a XIX. századi orosz zenekultúra egyik meghatározó nagysága, és aki Verdihez és a mi Liszt Ferencünkhöz hasonlóan egyengette arra érdemes kortársainak a hivatalos elismeréshez vezető küzdelmes útját.

Rimszkij-Korszakov lírája

1844-től 1908-ig élt. Eredetileg a pétervári tengerészeti akadémia növendéke volt, de közben csellózni és zongorázni is tanult. Az orosz flotta tisztjeként beutazta a világot, majd 1865-ben csatlakozott a Borogyint, Balakirevet, Muszorgszkijt és Kjuit magába foglaló művészegyütteshez, amely Ötök néven került be a zenetörténetbe. 1871-ben kinevezték a szentpétervári konzervatórium zeneszerzés- és hangszereléstanárának. Oktatói tevékenysége igen jelentős volt. Kiadott két kitűnő orosz népdalgyűjteményt, illetve egy-egy értékes összhangzattant és hangszereléstant. Tanítványa volt az ifjabb orosz zeneszerző-nemzedék több kiváló képviselője, például Glazunov, Stravinsky és Prokofjev, de az olasz Respighi is nála pallérozódott.
Életműve rendkívül gazdag. Írt operákat (Mese Szaltán cárról, Cári menyaszszony, Mozart és Salieri, Az aranykakas, Szadko), szimfonikus költeményt, szimfóniát, kamarazenei darabokat, zenekari szvitet, továbbá dalokat és kórusműveket. Átdolgozásaival, hangszereléseivel nagymértékben hozzájárult zeneszerző kortársai műveinek népszerűsítéséhez. Muszorgszkij és Borogyin zenei termésének rendezéséért senki sem tett annyit, mint ő.
Alábbi fordításommal dalainak érzelemvilágát igyekszem érzékeltetni. Rimszkij-Korszakov kompozícióit elmélyültség és kiegyensúlyozottság jellemzi, és megállapítható, hogy a szerző nagy gondot fordított a dallamvonal tisztaságára. Dalszerzői célkitűzéseihez jelentős segítséget kapott az 1817-től 1875-ig élt Alekszej Konsztantyinovics Tolsztoj gróftól, Lev Tolsztoj unokatestvérétől, akinek a vallásosság, hazaszeretet és humanizmus hármasságával fémjelzett, a népköltészetből is sokat merítő alkotásai igen alkalmasnak bizonyultak a megzenésítésre. Nem véletlen, hogy
Csajkovszkij is szívesen élt ezzel a lehetőséggel.

Rimszkij-Korszakov lírája

Rimszkij-Korszakov lírája

szerző: Hárs Ernő

Új Ember Hetilap -

A művészi érvényesülés útja nem mindig egyenes. Legtöbbször sok a buktatója. Van, akinek minden energiája csak a saját előbbre jutását szolgálja, s van, akinek mások támogatására is futja az erejéből. Ez utóbbiak közé tartozott Nyikolaj Rimszkij-Korszakov, aki hajóskapitányból lett a XIX. századi orosz zenekultúra egyik meghatározó nagysága, és aki Verdihez és a mi Liszt Ferencünkhöz hasonlóan egyengette arra érdemes kortársainak a hivatalos elismeréshez vezető küzdelmes útját.

Rimszkij-Korszakov lírája

1844-től 1908-ig élt. Eredetileg a pétervári tengerészeti akadémia növendéke volt, de közben csellózni és zongorázni is tanult. Az orosz flotta tisztjeként beutazta a világot, majd 1865-ben csatlakozott a Borogyint, Balakirevet, Muszorgszkijt és Kjuit magába foglaló művészegyütteshez, amely Ötök néven került be a zenetörténetbe. 1871-ben kinevezték a szentpétervári konzervatórium zeneszerzés- és hangszereléstanárának. Oktatói tevékenysége igen jelentős volt. Kiadott két kitűnő orosz népdalgyűjteményt, illetve egy-egy értékes összhangzattant és hangszereléstant. Tanítványa volt az ifjabb orosz zeneszerző-nemzedék több kiváló képviselője, például Glazunov, Stravinsky és Prokofjev, de az olasz Respighi is nála pallérozódott.
Életműve rendkívül gazdag. Írt operákat (Mese Szaltán cárról, Cári menyaszszony, Mozart és Salieri, Az aranykakas, Szadko), szimfonikus költeményt, szimfóniát, kamarazenei darabokat, zenekari szvitet, továbbá dalokat és kórusműveket. Átdolgozásaival, hangszereléseivel nagymértékben hozzájárult zeneszerző kortársai műveinek népszerűsítéséhez. Muszorgszkij és Borogyin zenei termésének rendezéséért senki sem tett annyit, mint ő.
Alábbi fordításommal dalainak érzelemvilágát igyekszem érzékeltetni. Rimszkij-Korszakov kompozícióit elmélyültség és kiegyensúlyozottság jellemzi, és megállapítható, hogy a szerző nagy gondot fordított a dallamvonal tisztaságára. Dalszerzői célkitűzéseihez jelentős segítséget kapott az 1817-től 1875-ig élt Alekszej Konsztantyinovics Tolsztoj gróftól, Lev Tolsztoj unokatestvérétől, akinek a vallásosság, hazaszeretet és humanizmus hármasságával fémjelzett, a népköltészetből is sokat merítő alkotásai igen alkalmasnak bizonyultak a megzenésítésre. Nem véletlen, hogy
Csajkovszkij is szívesen élt ezzel a lehetőséggel.

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Lapszámaink
  • 2017.09.24.

    Új Ember Hetilap

    2017.09.24.

  • 2017.09.17.

    Új Ember Hetilap

    2017.09.17.

  • 2017.09.10.

    Új Ember Hetilap

    2017.09.10.

  • 2017.09.03.

    Új Ember Hetilap

    2017.09.03.

  • 2017.08.27.

    Új Ember Hetilap

    2017.08.27.

  • 2017.08.20

    Új Ember Hetilap

    2017.08.20

  • 2017.08.13.

    Új Ember Hetilap

    2017.08.13.

  • 2017.08.06.

    Új Ember Hetilap

    2017.08.06.

  • 2017.07.30.

    Új Ember Hetilap

    2017.07.30.

  • 2017.07.23.

    Új Ember Hetilap

    2017.07.23.

Tovább az összes lapszámhoz