„Ne a gyerek előtt!”
Felkészülő
– sutyorogja az aggódó anyuka zavartan, miközben gyanútlanságot mímelő csemetéje buksiját simogatja figyelemelterelésül. Talán mi magunk is gyakran hallottuk gyerekként e mondatot – a család hagyományaitól függően akár németül vagy franciául –, amelyet aztán ötévesen már tökéletes kiejtéssel fújtunk, bár egy kukkot sem értettünk belőle… Talán már nem is emlékszünk arra a zavarba ejtő érzésre, amelyet a körülötte lengő légkör okozott, különösen akkor, amikor a fejünk fölött folytatódott a nem a mi fülünknek szánt megosztás „úgysem érti még” felkiáltással.