Magyar Kurír - Új Ember - Oldal 1355 a 2757-ből - Magyarország katolikus hetilapja

„Ti tanúi vagytok ezeknek” Lk 24,46–53

2013-05-10 Szerző: Székely János

A Biblia üzenete

Amikor Krisztus befejezte földi küldetését, feladatot bízott a tanítványaira: legyenek tanúi annak a Titoknak, annak a szeretetnek és üdvösségnek, amelyet átéltek, amelyet befogadtak (Lk 24,48). Az evangélium továbbadása, a misszió nem valamifajta stratégia vagy taktika az egyház életében (XVI. Benedek, Ubicumque et semper). Nem az a célja, hogy sokan legyünk és erősek legyünk. Aki ennyit lát benne, az egyáltalán nem értette meg a missziós küldetés lényegét. A misszió túlcsorduló szívből fakad. Aki egy kicsit is megsejtette Isten végtelen szépségét, nagyságát, erejét, jóságát, annak számára egészen természetes az, hogy akiket szeret, azoknak megpróbálja továbbadni ezt a kincset.

Az egész egyház ünnepel

2013-05-10 Szerző: Kajtár Edvárd

A liturgia alapelemei

Krisztus liturgiája az egyház liturgiája – az egyház Jézus egyetlen és örök áldozati liturgiáját éli, ünnepli és teszi mindenkor. Ezért hangzik el a szentmisében többször is ez a könyörgés: „Valahányszor Fiad áldozatának emlékét ünnepeljük, megváltásunk műve folytatódik.” Jézus megváltói műve örök és egyetemes kiengesztelődést hozott, de ennek ki kell terjednie, áradnia az apostoli egyház utáni korokban születő emberekre (így ránk) is.

Scheffler János május 17

2013-05-10 Szerző: Szalontai Anikó

A hét szentje

Ő a legújabban oltárra emelt magyar boldog. 2011. július 3-án a szatmárnémeti székesegyházban több ezer hívő vett részt a boldoggá avatásán, közöttük sokan olyanok is, akik még személyesen ismerték a vértanú püspököt.

1910. július 6-án szülőfalujában, Kálmándon szentelték pappá. Tudós pap volt, kánonjogból és teológiából is doktorált, számos jogi tanulmányt, hittankönyvet írt, megfogalmazta A szerzetesi élet katekizmusát, átdolgozta a Szatmári Irgalmas Nővérek szabályzatát. Volt prefektus, iskolaigazgató, teológiai tanár. De talán ennél is lényegesebb, hogy egész életútján végigkísérte szociális érzékenysége, az elnyomottak és az üldözöttek sorsáért való aggódás, a szeretet minden rá bízott ember, és különösen a szenvedők iránt. Másoknak is mindig azt tanította: szeretni tudó szívet adott az Isten.

A hit tisztasága

2013-05-10 Szerző: Ivancsó István

Görögkatolikus lelkiség

Urunk mennybemenetelének csütörtöki és a Szentlélek eljövetelének pünkösdvasárnapi ünnepe közé bizánci egyházunk egy sajátos ünnepnapot rendelt: „Az I. niceai egyetemes zsinat igazhitű atyáinak emlékét” – amint azt énekeskönyvünkben olvashatjuk. Ennek a különös helyzetnek a megértéséhez elmélyült megfontolást kell tennünk. Az első egyetemes zsinatra összegyülekezett háromszáztizennyolc püspök atya az igaz hit tisztaságát védte meg. Áriusz, az első nagy horderejű eretnekség vezére ugyanis azt kezdte tanítani, hogy Jézus nem egylényegű Istennel, hanem csupán hasonló hozzá; nem Isten, hanem csak isteni. Ebben a kérdésben kellett az atyáknak „minden lelki képességüket megfeszítvén és a Szentlélek által vezéreltetvén” fontos döntést hozniuk. Olyan döntést, amely kihatott az egyház egész további életére. S íme, az ünnep (is) igazolja, hogy jól oldották meg feladatukat.

Értelmes bizalom

2013-05-10 Szerző: Baranyai Béla

Könyvespolcra

A hit évében szinte magától értetődik egy olyan könyv megjelentetése, amely a hit mellett szóló észérveket sorakoztatja fel. André Léonard brüsszeli érsek Miért hiszünk? című kötetét – melyet az apologetika, azaz a hitvédelem műfajába sorolhatunk –, azzal a szándékkal írta, hogy bemutassa az emberi értelem számára: a hit ésszerű.

A könyv első részében magára a hit aktusára összpontosít a szerző. Lehetséges-e, hogy ugyanarról a dologról egyszerre állítsuk: tudjuk is, és hisszük is? Nem arról van szó, hogy ahol az ész érvei csődöt mondanak, ott kezdődik a hit? A teológus válasza erre az, hogy beszélhetünk értelem feletti, de értelmes hitről is. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a katolikus hit – melyet a barátok között meglévő bizalomhoz hasonlít – könnyen a racionalizmus és a fideizmus prédájává válhat. Az előbbi csak azt fogadja el, amit az ész fényénél igazolni tud, az utóbbi pedig eleve kizárja, hogy a hit dolgaiból bármit is bizonyítani lehetne.

Egy erős asszony köszöntése

2013-05-10 Szerző: Tóth Sándor

Kilencven esztendő virág és ünnep annak, aki minden pillanatban az életet választja. Magyar Kornélné – Emmyke lapunk egyik legrégebbi munkatársa ezt érezheti gazdag tartalmú jubileumán. Meghívása az életre az anyának, a nagymamának, a munkájában is erős aszszonynak szól – kezdettől. Az Új Ember kiadói szolgálatában évtizedekig példásan tanúsította hűségét. Tudta, hogy amit az írott szó terjesztésében képvisel, a lélek benső csarnokában, az az otthont őriző tűzhelynél, a gyermekek nevelésében is ugyanazt jelenti: nem vagyunk olyan messze Istentől, hogy létünk partjai szüntelenül ne az Ő hangját visszhangoznák.

Virágzáskor

2013-05-10 Szerző: Tóth Sándor

A gyöngyvirág az egyik kedvenc virágom. A májusi vadvirág. Szerénysége, eleganciája fogva tart. A forrt leplű, harang alakú, bókoló virágok gyöngyfürtben nyílnak. Gyöngyvirágos tölgyesek, kik őrzitek e tenger-fehérséget, mit mondanátok, ha éreznétek a simogató illatot?

Ekként járogatok zsenge-zöld fák között, és egy ideig magam sem tudom, miért, május Királynője jut eszembe, amikor rózsaligetek mondanak róla égi történetet. Nos, egy XVIII. századi népének miatt, amely a folklórban is ismert. Egyik sora Máriát ekként szólongatja: „Boldog mennyországnak drága gyöngyvirága – vigyázz reánk.” Lehet, hogy nem evangéliumi „esztétika”, de a legkedvesebb érzésből fakad, és az „evangéliumi vonás” valamiként jelen van benne, a „jézusi vezetésével”.

Üzenet a kertből

2013-05-10 Szerző: Koncz Veronika

A kertészek számára valóságos édenkertet jelenthet az a gyümölcsös, amely Mónosbélen található. A párhuzam nem véletlen, hiszen egy almáskertről van szó, nem is akármilyenről. Az almafákat a helyi templom kertjébe szervita szerzetesek ültették még a XVIII. században. Most az ott lakók nem valamiféle titkos kertre bukkantak, hiszen a gyümölcsös létezéséről eddig is tudtak. Ám senki nem gondolta, hogy érdemes lenne rendbe tenni az elhanyagolt kertet. Illetve, ha a jó szándék meg is volt ehhez, vagy elegendő pénz vagy tettre kész ember nem állt rendelkezésre.