Országjáró
Az ismert Mária-zarándokhely, mint korábban már hírt adtunk erről, 2013-ban ünnepli a kegyszobor háromszázadik évfordulóját. Tavaly december 8-án nyitotta meg a jubileumi évet Udvardy György megyés püspök. Májusban több ezren gyalog zarándokoltak Pécsről a mintegy harminc kilométerre fekvő kegyhelyre.
Országjáró
Júliusban Rio de Janeiróban rendezik meg a katolikus ifjúsági világtalálkozót. Ezzel egy időben és Rióval folyamatos információs, illetve lelki kapcsolatban Pécsett találkoznak azok a fiatalok, akik nem tudnak elutazni Dél-Amerikába, de részesei kívánnak lenni az eseménynek. A HungaRio jegyében előtalálkozóra kerül sor június 28–30. között Máriagyűdön.
Országjáró
A Szeged–csanádi egyházmegyében öt évvel ezelőtt újították fel a Szent Orbán-napi ünnepségek hagyományát, hogy hálát adjanak a természet ajándékaiért, a terményekért, valamint Isten segítségét kérjék a szőlészetben, a mezőgazdaságban dolgozók munkájára. Ebből az alkalomból május 26-án, vasárnap együtt mutatott be szentmisét Kiss-Rigó László szeged–csanádi és Pénzes János szabadkai püspök. A szertartás keretében megszentelték a kadarka idei termését is. A borászok a borból egy-egy díszládányit ajándékba küldenek XVI. Benedek és Ferenc pápának.
Országjáró
Felvétel a roma szakkollégiumba
Felvételt hirdet a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium a 2013/14-es tanévre szegedi felsőoktatási intézmények bármely szakán tanuló roma és nem roma származású diákok számára, akik a felsőoktatási tanulmányaik magas szintű elvégzése mellett azonosulni tudnak a szakkollégium keresztény értékrendjével, vállalják a cigány és magyar identitásra egyként építő tanulmányi, kulturális és közösségi programokat, valamint a közös diákéletet roma és nem roma társaikkal.
Országjáró
A börtönlelkészi szolgálatról
A Szegedi Fegyház és Börtön adott otthont a börtönlelkészek rendes éves konferenciájának május 28. és 29. között. A szakmai találkozó témája a börtönlelkészség múltja és jelene volt.
A Biblia üzenete
Jézus gyakran beszél a követőire váró szenvedésekről, keresztekről (vö. Lk 9,23–24). Számos olyan vallás van, amely a szenvedés kérdését kikerüli, nem válaszolja meg. A buddhizmus szerint a szenvedés látszat, s abból fakad, hogy az ember túlságosan vágyik bizonyos dolgokra. Ki kell irtanunk a vágyainkat, és akkor nem lesz szenvedés. Az iszlám tanítása szerint a szenvedéseket egyszerűen el kell fogadni, mint Allah akaratát. Nincs rájuk magyarázat. Krisztus tanítása őszintén szembenéz a szenvedés kérdésével, Krisztus keresztje és feltámadása választ ad az embernek erre az egyik legnagyobb problémájára.
A liturgia alapelemei
Aki részesült a beavató szentségekben (keresztség, bérmálás, szentáldozás), az jogot kapott ahhoz, hogy a liturgikus ünnepléseken szolgálatot láthasson el, mégpedig a laikusok számára az egyházi jog által meghatározott feladatokban és helyeken. E liturgikus szolgálatot tehetjük úgy, hogy eseti jelleggel felkérést kapunk rá, illetve úgy is, hogy amolyan „hivatásként” a megyés püspök által nyerünk erre felavatást. A liturgikus szolgálatban lehetnek ugyanis olyan feladatok, amelyek ellátásához szükséges a püspök engedélye – például ahhoz, hogy valaki a szentmisében vagy misén kívül áldoztathasson.
Görögkatolikus lelkiség
A „tisztes és dicső próféta, előhírnök és keresztelő János” napját ünnepli görögkatolikus egyházunk június 24-én. Idézett liturgikus szövegünk megadja a választ arra a kérdésre, amely minden egészségesen működő családban fölmerül egy-egy új jövevény érkezésekor. Arra, amelyen elsősorban a szülők gondolkodhatnak el. Arra, amelyet a külvilágra bimbózó életével, csírázó öntudatával még maga sem tud. Arra, amelyet az idős szülők evangéliumi szomszédai kíváncsiskodva fogalmaznak meg: „Mi lesz ebből a gyermekből?” (Lk 1,66). Igaz, az Úr követe, Gábriel arkangyal már sok mindent elmondott – az akkor még csak születendő – Jánosról. Ám ezeket a nagyszerű dolgokat csak látomásban és csak közvetlenül a leendő édesapával, Zakariással közölte. Liturgiánk viszont mindenkinek hirdeti és mindenkivel énekelteti, hogy mi lett belőle.