Szunnyadó gyász
Avagy meddig tart a tegnap fájdalma
Magyarországon 1990 és 2001 között egészségügyi okból, spontán vetélés vagy művi terhességmegszakítás következtében hatszáznyolcvanezer megfogant magzat nem születhetett meg. Ha csak az abortuszokat vesszük figyelembe, s beleszámítjuk, hogy egy asszonynak akár több abortusza is lehetett, akkor becslések szerint manapság mintegy négyszázezer nő küzdhet a mesterséges beavatkozást követő fájó lelki tünetekkel. Rajtuk próbálnak segíteni, nekik nyújtanak támaszt, megoldási lehetőséget azok a lelkigyakorlatok, amelyeket Kovácsné Treer Mária mentálhigiénés lelkigondozó és Kovács Ferenc diakónus, nyugalmazott börtönlelkész vezet rendszeres időközönként. Legközelebb július 18. és 21. között Pécs közelében, Máriagyűdön lesz hasonló alkalom, ahová szeretettel várják a megbékélésre, lelki nyugalomra vágyó asszonyokat, lányokat, de még a férfiakat is.
„Fázom, vegyél pulóvert!”
A korai kötődés láthatatlan köteléke
Mi történik, ha kiesik a gyerek a hintából, vagy futás közben elvágódik? Ránéz az anyjára. És mit csinál az anyja? Na, ez az, ami nem mindegy! Reakciója ugyanis kihathat a gyerek további sorsára. Keresztes Zoltán pszichiáter, pszichoterapeuta a helyes anyai hozzáállásról és a gyermekkori kötődés fontosságáról beszélt június 26-án, a budapesti kolor bár nyáresti, évadzáró „vírusmaratonján”.
A védőfaktorokról III.
Felkészülő
A pozitív pszichológia az 1970-es években bontakozott ki, és vált egyre ismertebbé és népszerűbbé. Hazánkban kissé késve, egy évtizede hallunk róla egyre többet. Új szemléletet képvisel a korábbi, szinte mindent átfogó betegségfelfogással kapcsolatban. Elsősorban nem a lelki betegségek, patológiák, traumák, problémák feltárására koncentrál, bár ezt is fontosnak tartja. Az egyéneket, így a serdülőket és a fiatalokat is önálló döntéshozóknak tekinti, akiket támogatni kell és lehet az egyéni önmegvalósításban, a testi-lelki jóllét elérésében és fenntartásában. Mindezek megvalósításában lényegesnek tartja a társas jóllétet, a csoportok, a közösségek egyénre gyakorolt hatásait, hiszen ezek erősíthetik és védhetik az egyén szándékait, úgynevezett erősségeit is.
Nyaralás, pihenés – gyerekeinkkel együtt
Felkészülő
Ági: Nagyon örülök, hogy férjemmel kezdettől egyetértünk abban: pihenésünket, utazásainkat, nyaralásainkat úgy tervezzük meg, hogy gyerekeink is velünk legyenek. Ez azt is jelentette, hogy amikor nagyon kicsik voltak, sokkal egyszerűbb nyaralásokat terveztünk, de amint kéthárom évesek lettek, már komolyabb utakra is elmerészkedtünk velük. Nagyszülői segítségünk volt, ők akár hetekre is örömmel vállalták volna az unokákat, mert kisgyereknek is nagyon jók voltak.
Honvédelem másképp
Katonák és természetvédők a Turjánvidék kincseiért
A június derekán ránk szakadt hőség legmelegebb délutánja volt. Mindenre elszánt újságírók és még elszántabb természetvédelmi szakemberek, illetve vezető beosztású katonák találkoztak a Magyar Honvédség táborfalvi kiképzőbázisán. A sajtós kollégákkal nem szokványos út előtt álltunk. S a „kirándulás” különlegességét nem csupán a harmincöt fokos melegnek köszönhettük.
A kiskunsági Turjánvidéken jártunk, közelebbről is a táborfalvi lő- és gyakorlótéren, Budapesttől alig hatvan kilométerre, mégis egy rejtett, elzárt világban. Olyan helyen, ahová csak engedéllyel lehet belépni, és engedéllyel sem akárkinek. A katonai bázist 1876-ban alakították ki. A terület azóta – vagyis több mint százharminc éve – folyamatosan honvédségi célokat szolgál. A várpalotai lőtér után a táborfalvi az ország második legnagyobbika. Laikusként azt gondolhatnánk: egy régóta katonai célokra használt terület gránátokkal lyuggatott, szétbombázott, háborús filmek színterére emlékeztető vidék, amerre a katonákon kívül a madár sem jár. Ez azonban nem igaz.
„Istennek eszközökre van szüksége”
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke jólétről és jóllétről, betegségről és irgalomról – Kozma Imre élete különösen gazdag volt fordulatos eseményekben, kivételesen nehéz, sőt néha történelmi jelentőségű próbatételekben. Izgalmas kalandként élt meg mindent mondja , és csak ritkán ijedt meg úgy igazán.
Atyák – egy apa nélküli világban
Kalocsa–kecskeméti Főegyházmegye
A kecskeméti öregtemplom nagyharangja jubileumi szentmisére hívta a híveket június 29-én. A Kalocsa–kecskeméti főegyházmegye ugyanis az idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját. A trianoni békeszerződés következtében nemcsak a vármegyéket, hanem az egyházmegyéket is szétdarabolták, a Szent István által alapított kalocsai érsekség területének kétharmadát Jugoszláviához csatolták. Mivel a megcsonkított ország területén alig maradt egységes egyházmegye, előbb-utóbb szükségessé vált egy kormányzatilag összefogható, a területek papjait sajátos lelkiségükben, közös gondjaikban, közös feladataikban összekapcsoló egyházi közigazgatás létrehozása. 1993. május 31-én bocsátották ki II. János Pál pápa Hungarorum gens kezdetű bulláját, s ennek nyomán születtek meg hazánkban az új egyházmegyei határok. Ekkor jöhetett létre a váci püspökségtől és a Pécsi egyházmegyétől átvett területekkel kiegészülve a Kalocsa–kecskeméti főegyházmegye is.