„A hely más, a feladat ugyanaz” II.

Szerző:

A műtétemet megelőző hetekben be tudtam fejezni fontos munkáimat, beindítottam a tanévet. A kórházba menetelem előtti este még Budapesten tartottam szülői értekezletet. „A hely más, a feladat ugyanaz.” Ez zakatolt a szívemben. Abban egyeztünk meg a férjemmel, Tiborral, hogy barátnőm és munkatársam, Éva visz át a kiskunfélegyházi kórházba azon a napon, mert akkor még sok időm lesz, s nyugodtan dolgozhatunk vele. S délután majd ő is kijön hozzám.

Gyönyörű, napsütéses időben utaztunk. A kórterem nagyon szép és világos volt. Tudom, ezek apróságok, de egy beteg közérzete szempontjából nagyon sokat jelentenek. Egy idős, nagyon kedves és aranyos nénivel kerültem egy szobába. Az ablakon gyönyörű, vidám hatást keltő függöny volt, s egy erkélyre is ki lehetett menni. Gyorsan berendezkedtem, fél órán belül már dolgoztunk a laptopon, és megterítettük az ágyamat a családi életre nevelés képzés anyagával. Így nem nagyon tudtam beleroskadni a tudatba, hogy másnap megműtenek.

A félelemről II.

Szerző:

„…Félek a vértől, félek a tűtől, / félek a drogtól, és félek a fűtől, / félek az újtól, félek a mástól, / a megérkezéstől, az elindulástól.” (Pál Utcai Fiúk: Félek)

A félelem és szorongás élménye hozzátartozik létezésünkhöz. Mindannyiunknak megvannak a félelem csak rá jellemző, az életéhez tartozó formái, a személyes jellegzetessége. Mindezt erőteljesen meghatározzák életkörülményeink, adottságaink, kapcsolataink, közvetlen és közvetett környezetünk, valamint az a történelmi kor is, amelyben élünk.

Szakralitása bennünk létezik

Szerző:

Szolgálat a Szent Korona mellett

Augusztus huszadikán fokozott figyelemmel tekintünk államalapító szent királyunkra, Szent Koronánkra és a koronázási jelvényekre. A korona, mely Szent István fejére került, most az Országházban fogadja a látogatókat. Mellette honvéd koronaőrök szolgálnak, akikről nem sokat tudunk. Kik ők? – teszem fel a kérdést Ádám Barnabás ezredesnek, a Honvéd Koronaőrség parancsnokának.

Közelebb királyainkhoz

Szerző:

Azonosíthatók lennének a székesfehérvári nemzeti emlékhely csontmaradványai?

A magyar királyok jelentős részét – Szent Istvántól Szapolyai Jánosig – és számos családtagjukat a történelem viharaiban azóta elpusztult székesfehérvári Boldogasszony-bazilikában temették el, ahol valaha a Szent Koronát is őrizték. A törökök, de legkivált osztrák és német zsoldosok a századok során kifosztották, meggyalázták és tönkretették e sírokat. Az uralkodói maradványok végül menthetetlenül összekeveredtek. A XIX. és a XX. század során több feltárás is zajlott a területen, de nem jártak megnyugtató eredménnyel. Egyetlen királyi pár csontvázát találták meg épségben 1848-ban, ennek köszönhető, hogy ma is látható III. Béla és felesége, Châtillon Anna szarkofágja, melyet Budán, a Mátyás-templomban helyeztek el. A többi királyi maradvány – főurak, főpapok csontjaival együtt – a székesfehérvári nemzeti emlékhelyen található, közös sírban. Azonosításuk, szétválogatásuk s így jelentőségükhöz méltó elhelyezésük még néhány éve is gyakorlatilag lehetetlen vállalkozásnak látszott. Egészen mostanáig. A tudomány, közelebbről az örökléstan, illetve a genomika és a technika közös fejlődésének köszönhetően talán lehetőség nyílik rá, hogy eddig nem remélt részletességgel ismerjük meg történelmünk számos nagy alakját. A téma iránt elkötelezett Kásler Miklós professzorral, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójával beszélgettünk közös reményünkről.

Ki törődik velük?

Szerző:

Michael Jackson után Rio de Janeiro legmeredekebb nyomornegyedében

A Megváltó Krisztus szobra, a Cukorsüveg-hegy, a Copacabana, no meg a favela – jelentkezzen, akinek nem ezek jutnak elsőre eszébe, ha Rio de Janeiro látványosságairól kérdezik! Nincsenek ezzel másképp a cariocák sem (ahogy a rióiak magukat nevezik): a botafogói szuveníresnél krisztusos fülbevalót vettem, a copacabanai árusnál meg favelás kendőt láttam. És igen, a nyomornegyed is tényleg a nevezetességek közé tartozik, Michael Jackson óta pláne. Csak úgy mennek a turisták a Santa Marta favelába, ahol a popkirály a They don’t really care about us – Nem igazán törődnek velünk című számának klipjét forgatta. Úgy tűnik hát, van, aki törődik az ott élőkkel, de vajon úgy-e, ahogy a legtöbbjük akarja? Ifjúsági világtalálkozó, focivébé, olimpia, közben meg tüntetések sora, hogy miért nem megy a pénz inkább a nyomorgókra?

Tornyokból építkezhetünk

Szerző:

Országjáró

Még tart az afrikai eredetű hőség. Azt mondják, két napot kell kibírni, s megérkezik az enyhet adó lehűlés. A zalabéri plébánia szépen kövezett udvarát locsolják; lassan csordogál a víz, a közeli domb mögé bukik a remegő-sárgán izzó nap, s nemsokára elviselhető a világ. Székek kerülnek elő, hangszerek, s máris megszólalnak a zalai népzene legszebb dallamai hegedűn és emberi hangon.

Ifjabb Horváth Károly népzenekutató csöndes, ám rendkívül gazdag tudásról számot adó előadásában mintegy mellékesen megjegyzi: a Fölszállott a páva című országos népzenei versenyen a zalaiaknak bizony rosszulesett, hogy Diószegi László zsűritag törmeléknek nevezte az ő kultúrájukat. Ennek cáfolatául példákat hoz az ősi regös dallamokból, a lakodalmas énekekből. Úgynevezett „karikázó dallamkincsében Zala hihetetlenül gazdag anyagot őrzött meg. Legalább tíz-tizenkét, ehhez kapcsolódó tánclépésváltozatot gyűjtöttek össze. Muraszemenyén tizennégyféle táncot különböztettek meg az idős asszonyok, és a lépéseket le is táncolták. A fiatal lányok legtöbbször a templomkertben karikáztak a mise megkezdése előtt. Sokat dolgoztak, máskor nemigen nyílt alkalmuk az ilyesmire.”

Adj békét nekünk Lk 12,49–53

Szerző:

Összeegyeztethetetlenül és kibékíthetetlenül más Isten békéje (Fil 4,7) és e világ békéje (Jn 14,27). Ezt Szent Lukács már evangéliuma elején jelzi azzal, hogy Augustus császár rendeletének ismertetésével kezdi Jézus születésének leírását. A császárkultusz Augustust istenként tisztelte és üdvözítőnek tartotta, aki megteremtette a világ békéjét, a Pax Augustát, vagyis az augustusi békét. A császár Ara Pacis Augustae néven grandiózus oltárt is emeltetett, jellemzően a hadistenről elnevezett Marsmezőn. Az augustusi béke ugyanis erőszakon, hódításon és behódoláson alapult. Ebben a történelmi miliőben nevezi az angyal az istállóban született és jászolba fektetett gyermeket Üdvözítőnek és Úrnak – ez az Ószövetség legrégibb görög fordításában a Jahve név megfelelője. Majd kitárul az égbolton a mennyei szentély. Az angyalt Istent dicsőítő mennyei seregek veszik körül, melyek – mint egy ünnepi kórus – kihirdetik, hogy e gyermek meghozza a földnek Isten békéjét, a békét az Istennek tetsző embereknek (Lk 2,13–14).