A Trilak Festékgyár és a Katolikus Karitász szeptember 29-én közös segélyakciót indít a Felsőzsolca melletti Sajóládon.
Az árvízkárosultak házainak újjáépítése most érkezik abba a fázisba, amikor a festés elkezdődhet. A Trilak Festékgyár ehhez ötven raklapnyi, közel húszezer liter festéket ajánlott fel. A rászoruló családok a helyszínen vehetik át a Trilak ajándékát.
Szeged első katolikus óvodájának jubileuma
Az Avar utcai óvoda húsz évvel ezelőtt vált katolikus intézménnyé. A rendszerváltó fordulatnak köszönhetően Szeged első és azóta folyamatosan működő katolikus ovija lett. Egyházi fennállásának húszéves évfordulójáról szeptember 24-én emlékeztek meg az intézményben.
1990 óta közel félezer gyermek járt ide. Az egykori ovisok között ma már családanyák és -apák is vannak. Az egykori apróságokból azóta orvostanhallgatók, informatikusok, pincérek, szakácsok, buszsofőrök, eladók, focisták, zenészek és biológusok lettek. Talán a legismertebb egykori Avar utcai óvodás a népszerű ifjú énekes, a Megasztárból ismert Lakatos Krisztián, aki már gyermekként is előadóművészi karrierről álmodott.
Meddig tart az ünnep?
2010. szeptember 24. Vakuk villognak, Győri Péter kuratóriumi elnök belevág egy hatalmas Esterházy-tortába. A díszítés marcipánfigura, amely piros padocskán fekvő hajléktalant formáz. Este kilenc körül jár. Hat órája, a Blaha Lujza téri megemlékezés óta vagyunk együtt. A kezdetektől az alapítványnál dolgozó hat munkatársat megjutalmazták, megtapsolták, most régi nóták szólnak. A egész társaság együtt fújja: „Újra itt van, újra itt van a nagy csapat!”, és tapsolnak hozzá ismét. Ünnepi a hangulat. Ám sok jelenlevő szerint nincs mit ünnepelni.
Noteszlap
Amikor Polgár László, nagy, világjáró operaénekesünk 2010. szeptember 19-én, vasárnap délután Zürichben elhunyt, szülőhelye, Somogyszentpál lakói még nem tudták, hogy érte is szól majd az esti harangszó a Páduai Szent Antalnak szentelt plébániatemplom tornyában.
Huszonöt esztendővel később találkoztam először a fiatal basszistával: a római Sant’Andrea della Valle-templomban, az Erkel Színház Tosca-előadásának Angelottijaként tántorgott be a színre… A Manon Lescaut-ban ő volt a Kocsmáros: jó tanulóként kis szerepekkel kezdte. Az Anyegin szálfamagas Gremin hercege pedig az ária nemes tolmácsolása révén már szinte főszerepnek számított. Mert a művész azzá tette.
A vén ágak, a fonnyadt körték
varázslatosan csüngnek a párkányról,
eltakarva a magas ház falát,
mi örökké zárva van, lakatlan, és mégis,
úgy mondják, lát engem, ahányszor csak
elmegyek mellette, egyre kifejezőbb,
mintha ő maga lenne a forrás,
melyből útjára indul
az alkonyi szél, a kékeslila szél,
a susogás, mely a halálról mesél.
Zsille Gábor fordításai
Nina Cassian (1924) román költőnő, zenész, húsz
verseskötet szerzője.
Ideje jött, Teremtőm, hogy lehűljön a tenger,
zsugorodjék a nappal, kitaszítson a hullám…
Nem távozhatom a nyárból, míg útra nem kél ő is,
míg csőrükbe nem veszik a darvak, mint egy
fátylat.
Halmai Tamásnak
legalább te bocsáss meg
legalább hátad fordítsd
legalább a falat árnyékoló
arcomra tekints
Várom mégis – nem tudom mondjam-e,
hogy elaludj s én betakarjalak,
hogy csituljon körötted mindeme
hangtalan s láthatatlan vad alak.
Fekete fák alá viszlek végre,
hogy ne találjon rád a kikelet,
meggyászolnak az állatok mire
erőre kap benned a lehelet.
Sírni fogok akkor hisz úgy szokás,
Tűzre hányom keresztelő ingem,
kék vekkered s amott az a rakás:
többé nem mér, nem ébreszt fel engem.