Egyházak zenei áhítata Budapesten

Az Ars Sacra Fesztivál zenei rendezvényeinek sorában nagysikerű hangversenyt tartottak szeptember 15-én, a budapesti Szent István-bazilikában. „Ne azt keressük, ami elválaszt, hanem ami összeköt” – e gondolat jegyében együtt nyitogatták a hit kapuját a történelmi felekezetek művészeti képviselői.

Új toronysisakot áldott meg Erdő Péter bíboros

A Váci egyházmegye területén található Tápiószecső Szent Miklós-templomának plébániai közössége nagy ünnepre gyűlt össze szeptember 15-én, vasárnap. Minden évben ilyenkor, a Boldogságos Szűz Mária neve napját követő vasárnap tartják itt az őszi búcsút. Most ritka eseményt ünnepeltek ezen a napon: egy év munkája nyomán a templom új toronysisakot kapott, amelyet szentmise keretében áldott meg Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom– budapesti érsek. Dóbiás Zalán plébános az Új Ember kérdésére válaszolva elmondta, hogy a hívek körében nagy várakozás előzte meg a szentelési ünnepet, hiszen nemcsak Beer Miklós megyés püspök jött el Tápiószecsőre, hanem a történelem folyamán most először látogatott el a településre a hivatalban lévő bíboros.

A megújulás ideje

A Jézus feltámadása utáni negyven nap csodálatos időszak lehetett az apostolok életében: húsvétvasárnap reggel leoldódott róluk a borzalmas lidércnyomás, s az átélt gyötrődések után újra együtt lehettek a Mesterrel. Együtt Jeruzsálemben, az utolsó vacsora termében, együtt Galileában, a jól ismert vidékeken, majd újra a szent városban. Folytatódtak a közös étkezések, a tanítások, a beszélgetések. A nagypénteken elveszettnek hitt világ mintha újra feltárta volna kapuit.

Csakhogy az első pillanattól ott élt Jézus szavaiban a figyelmeztetés: itt nem valamiféle „idillről”, testi-lelki wellnessről van szó, hanem egy különös és fontos időszakról. A zsidóság negyven év alatt jutott át a pusztán, hogy elfoglalja az ígéret földjét. Ez a másfél emberöltőnyi idő formálta és nevelte őket: rabszolgából szabad néppé, a fáraó alávetettjeiből Isten nemzetévé növekedtek. Megtanulták az új élet törvényeit, magukévá tették azokat a szabályokat, amelyek később, már elfoglalva új otthonukat, a nemzedékek hosszú során át biztosították, hogy akkor is megőrizzék identitásukat, amikor Mózes már nem volt velük.

Ferenc pápa fogadta Gustavo Gutiérrez nyolcvanöt éves perui teológust, domonkos szerzetes papot, akit 1971-ben kiadott A felszabadítás teológiája című könyve nyomán neveztek el a felszabadítási teológia atyjának. Gutiérrez hosszú évek óta barátságot ápol a Hittani Kongregáció jelenlegi prefektusával, Gerhard Ludwig Müller érsekkel.

Ferenc pápa

Az olasz La Repubblica napilap olvasói a szeptember 11-én reggel megjelent lapszámban Ferenc pápa levelét olvashatták, amelyben a főszerkesztőnek, Eugenio Scalfarinak válaszolt a hittel és az ateizmussal kapcsolatos, július 7-én közzétett kérdéseire.

„Kedves doktor Scalfari, ha csak nagy vonalakban is, de örömmel igyekszem válaszolni a La Repubblicában közölt leveleire…” – kezdi gondolatait Ferenc pápa. A szentatya előrelépésként értékeli, hogy párbeszédet folytatunk olyan fontos valóságról, mint a hit és Jézus személye. Kötelességünk ez a párbeszéd, mert „a keresztény hitet, amely a fény szimbóluma, az évszázadok során azzal bélyegezték meg, hogy a babonaság sötétségét jelenti, és szemben áll az értelemmel”.

A fegyverkereskedelem ellen

A nemzetközi fegyverkereskedelem ellen emelt szót Silvano Tomasi érsek, az ENSZ genfi székhelyű hivatalainak állandó vatikáni megfigyelője. Név szerint említette az USA-t, Oroszországot, Nagy-Britanniát, Franciaországot, Németországot és Kínát mint olyan országokat, ahol a hadiiparnak nagy befolyása van. A Szentszék a fegyverkereskedelem minden formáját elítéli. A katonai kiadások 2012-ben 1750 milliárd dollárra rúgtak. A Vatikán évek óta követeli a fegyverkereskedelem nemzetközi egyezménnyel való ellenőrzését. (KAP)

Nagy-Britannia lakosainak fele vallástalan

Alig több mint a lakosság fele nevezi magát valamely vallás követőjének Nagy-Britanniában. Egy tudományos felmérés szerint, melyről a The Daily Telegraph című lap számolt be, a keresztények kisebbséget alkotnak a szigetországban. A lakosságnak mindössze kilenc százaléka katolikus. (KAP)