Magyar Kurír - Új Ember - Oldal 1234 a 2757-ből - Magyarország katolikus hetilapja

Baja bárkája

2013-09-29 Szerző: Kiss Péter

A karitász felújítja Baja–Dunafürdő árvíz sújtotta házait

Szeptember közepén felújított házakat áldottak meg Baja–Dunafürdőn. A Magyar Katolikus Karitász hónapok óta azon dolgozik, hogy őszre mindenkit mentesítsen a júliusi árvíz okozta károk alól.

Baja–Dunafürdő mintha nem is egy városhoz tartozna. És valóban nem szerves része Bajának, csupán közigazgatásilag alkot egy egységet vele. Egyrészt mert sziget, amely védhetetlen az árvíztől, másrészt mert eredetileg üdülőtelep volt, és most is „csak” ötven család lakik itt életvitelszerűen. Az utcák nincsenek burkolva, és a táj inkább ritkás erdőre vagy ligetre emlékeztet, mint lakott övezetre. Elég nagy a sár, filmezik is bőszen a kollégák. Talán mert a látvány nyomán jobban elképzelhető, milyen lehetett, amikor nyáron csak csónakkal tudtak közlekedni az itt lakók. A házak általában kicsik, de azok, amelyeket egész évben laknak, rendkívül takarosak, és minden ablak, terasz tele van virágokkal. Ez is azt az érzetet erősíti a szemlélőben, mintha itt mindent a természet uralna. Júliusban, a legrosszabb értelemben így is volt: a sziget a Duna foglyává vált. Noha a sziget lakói nem ijednek meg egy kis árvíztől, mint Zsigó Róbert polgármester mondja, ekkorát még ők sem láttak korábban.

Plébániai közösségeknek a természet „üzeneteiről”

2013-09-29 Szerző: Antal Z. László

Teremtésvédelem

Közel öt éve, 2008 novemberében jelent meg a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevele a teremtett világ védelméről. Ezt követően az Országos Lelkipásztori Intézetben megalakult egy csoport azzal a céllal, hogy minél több emberhez eljusson a körlevél üzenete. Ez a csoport indította el a www.teremtesvedelem.hu honlapot, ahol a körlevél és számos más egyházi dokumentum is megtalálható. Szintén ez a csoport kezdeményezte a Naphimnusz Egyesület megalakulását is.

A boldogságom a tét

2014-10-202013-09-29 Szerző: Papp Miklós

Mozaikkövek az erkölcstanhoz

Az erkölcsi nevelés célja nem az, hogy pusztán erkölcsössé tegyen, azaz szabályokat tartsunk be, elvárásoknak feleljünk meg. Az igazi cél: a boldogság. Az ember boldogságra törekvése és erkölcsi élete nem szakadhat ketté, mintha ezek két külön világ volnának, mintha életünk fő iránya a boldogságra törekvés lenne, s mellette csupán amolyan „lapszéli illusztráció, ciráda” volna, hogy erkölcsösek is vagyunk-e.

„A lelkigyakorlatot beépítjük a hétköznapjainkba”

2013-09-29 Szerző: Kiss Péter

Világiak közössége Loyolai Szent Ignác nyomdokain

Nemrég kettős jubileumot ült a Keresztény Élet Közössége (KÉK). Az eseményről Ercsey Zsófia szervezőt, elnökségi tagot kérdeztük.

– Hogyan mutatkozott be a Keresztény Élet Közössége szeptember 15- én, a Párbeszéd Házában? Melyek a legfontosabb tudnivalók, amelyeket el akarnak mondani magukkal kapcsolatban azoknak, akik még nem hallottak erről a mozgalomról?

– A rendhez kötődő első világi közösséget 1563-ban, négyszázötven éve egyetemistákból verbuválta Jean Leunis belga jezsuita. Ezt és a huszonöt éves magyar jubileumot ünnepeltük 15-én. A Szent Ignác-i lelkiségű világi közösségeket Mária Kongregációknak hívták. A mozgalom egykori elterjedtségére jellemző adat, hogy 1773-ig kétezer-ötszáz kongregáció alakult világszerte. Ám a jezsuita rend a betiltása után, amikor püspöki felügyelet alá került, felhígult, az ignáci lelkigyakorlatokból merítő közösségi élet pedig csorbát szenvedett. Máriás tömegmozgalom lett belőle, amelynek 1948-ban nyolcvanezer (!) csoportja létezett. Fontos fordulópont volt, amikor ugyanebben az évben XII. Piusz pápa Bis saeculari kezdetű konstitúciójában az eredeti gyökerekhez való visszatérésre szólított fel. A következő két évtized az újjászerveződés jegyében telt. 1967-ben mai nevén, a Keresztény Élet Közösségeként alakult újjá a mozgalom, és megfogalmazta saját „alkotmányát”, az Általános alapelveket.

Személyre szóló tanítás

2013-09-29 Szerző: Vatikáni Rádió

Megjelent Ferenc pápa első interjúja

„Jó napot! Ferenc pápa vagyok.” Ugye, ismerős e bejelentkezés? Ha máshonnan nem, hát az elmúlt fél év egyes híradásaiból. Mostantól e történelmi jelentőséggel barátságos köszöntés egy kis kötet címe is, melyben helyet kapott a jezsuita kulturális folyóiratok főszerkesztőinek szeptemberre időzített „nagy dobása”: tizenöt országgal egy időben, 19-én magyarul is napvilágot látott a Ferenc pápával készített első írásos interjú.

Pápák nem szoktak interjút adni. Hiszen az némileg mindig esetleges műfaj – ügyesen kifundált kérdésekre azonnali válaszokat vár, amelyeket jó esetben megmutatnak a nyilatkozónak: hagyja jóvá vagy igazítsa át a szerkesztett szöveget, hogy az valóban tükrözze gondolatait. S ez a fajta párbeszéd eltér a katolikus egyházfők hagyományos, ünnepélyes stílusú megnyilvánulásaitól, a tanítások, üzenetek, buzdítások vagy elmélkedések emelkedett, súlyos kijelentéseitől. Annál nagyobb meglepetés volt, hogy a pápai interjú műfaját végül a csendes, visszahúzódó tudós típusát képviselő XVI. Benedek vezette be. (II. János Pál Átlépni a remény küszöbén című könyve – hirdetései dacára – nemigen tekinthető interjúkötetnek, hiszen a lengyel pápa annak idején valóságos kis esszéket alkotva válaszolt Vittorio Messori újságíró előre elküldött kérdéseire.) Joseph Ratzinger már bíborosként tapasztalatot szerzett a több napot igénylő interjúk terén, így A világ világossága valójában egy sorozat betetőzése volt 2010-ben.

Áder János és családja a pápai audidencián

2013-09-29 Szerző: Bókay László

Az audiencián a családtagokkal beszélgetve a pápa megáldotta a köztársasági elnök három lánya közül az egyiket (képünkön), s kezével megérintette a nyakában függő keresztet. A fotósok, újságírók távol álltak az eseménytől, így csak utóbb tudtam megkérdezni a családtagoktól, mi is történt ezekben a pillanatokban.

Eljött az irgalmasság ideje

2013-09-29 Szerző: Vatikáni Rádió

A szentatya a papság jövőbeni modelljéről

Ferenc pápa Róma püspökeként székesegyházában, a Lateráni Szent János-bazilikában találkozott papjaival szeptember 16-án. Az esemény zárt körben zajlott, és csak a L’Osservatore Romano szeptember 16–17-i száma adott tájékoztatást az ott elhangzottakról. A résztvevők már korábban kézhez kapták a pápa 2008-ban készült írását a papság jövőbeni modelljéről.

A találkozó első részében a szentatya összefoglalta, mit jelent papnak lenni. A papnak sokat kell dolgoznia – mondta –, mert munkájára nagy szükségük van a mai embereknek. A lemondások közül a biológiai apaságot említette meg, majd leszögezte: az ima, a másokhoz való közelség hatékony segítséget jelent minden pap számára a fáradozások legnehezebb pillanataiban.

Találkozás Rómában élő magyarokkal

2013-09-29 Szerző: Bókay László

Köztársasági elnökünk római és vatikáni látogatásának másnapján felkereste a Szent István Házat, ahova annak igazgatója, Németh László pápai prelátus, olaszországi magyar főlelkész hívta meg. A magánlátogatásra összegyűltek a római magyar közösség tagjai: a résztvevők között ott volt a százkét éves szalvatoriánus Benita nővér éppúgy, mint az a Rómában élő magyar édesanya, aki a közelmúltban ikreket hozott a világra.