Megalázott nők emlékműve
Skrabski Fruzsina ötvenkét perces, de egy sokórás filmeposz hatását is felülmúlóan erős alkotása, az Elhallgatott gyalázat több százezer magyar nőnek – alig serdült kislányoktól családanyákig – állít emléket. Azoknak, akiket a megszálló („felszabadító”!) szovjet katonák emberi méltóságukban és Istentől kapott nőiességükben gyaláztak meg. Generációm, az ötvenes évek szülöttei még jól emlékezhetnek a Kerek egy esztendő című gyermekalmanach meghatónak szánt történetére, a Budapest ostroma idején a pincében bujkáló gyerekeknek szögletes katonakenyeret és piros almát osztogató szovjet katonáról. Bizonyára erre is akadt példa, hiszen a háború nem tesz mindenkit szükségszerűen szörnyeteggé. A többség azonban (erről már csak négy fal között, tabuként suttogtak szüleink-nagyszüleink!) órazabrálásban, maradék értékek eltulajdonításában, de legfőképpen a magyar nők utáni kíméletlen hajtóvadászatban, könyörtelen erőszaktételben élte ki magát.